A 2017-es és a 2023-as kutatások összevetéséből kiderül, hogy csak a legvagyonosabbak körében nem csökkent a borfogyasztás, a szegényebbek és a középrétegek egyaránt kevesebbet vásárolnak. Megjegyezték ugyanakkor, hogy majdnem minden alkoholos ital forgalma visszaesett, csak az égetett szesz népszerűsége nőtt kissé.
A visszajelzések alapján a külföldi borok népszerűsége kissé emelkedett, főképp a fiatalok körében. A vörösbor fogyasztási aránya 7 százalékkal csökkent, a rozé aránya 5 százalékkal nőtt, akárcsak a száraz és félszáraz boroké, amelyek a teljes fogyasztásnak ma már csaknem 50 százalékát teszik ki.
A 35 év alattiak fogyasztásában a bor és a sör aránya csaknem azonos. A fiatalabbak a gyümölcsös és a citrusos borokat kedvelik leginkább, az ízteszten a magas cukortartalmú borok bizonyultak a legnépszerűbbnek. A kezdő fogyasztók belépő kategóriája az édes borok mellett a rozé, aki elsőnek ezt kóstolja, nagyobb eséllyel lehet felnőttként borkedvelő.
A visszajelzések alapján a bor egyre inkább különleges és drága élvezeti cikknek minősül, ami azzal fenyeget, hogy a fogyasztás háttérbe szorul, a bor nem lesz többé a mindennapok alkoholos itala. A visszautasítást is egyre többen magyarázzák azzal, hogy a borivásnak nincs náluk családi hagyománya.
A HNT az első átfogó, 2017-es reprezentatív piackutatáshoz hasonló módon szervezte meg az idei felmérést is. Az online fókuszcsoportos beszélgetés 5 csoportjában 8-8 fő, az országos piackutatásban 1500 fő vett részt. Az eredményekről készített részletes beszámolót a HNT honlapján tették közzé.
(MTI)
