Mi lehetne a magyar gazdaság igazi kitörési pontja?

Bár Magyarország jó alapokkal rendelkezik egy erős, a gazdaságot dinamizáló startup-ökoszisztéma felépítéséhez, mégis le van maradva európai és régiós versenytársaitól ezen a téren. A McKinsey tanulmánya hét területet azonosított, amelyek erősebb startup-szektort, gyorsuló digitális átalakulást, növekvő foglalkoztatást és állami bevételeket eredményeznének.

Miből lesz pénz a választási osztogatásra?
Mit okoz az árrésstop?
Mit kellene tenni a költségvetéssel?

Online Klasszis Klub élőben Békesi Lászlóval!
Vegyen részt és kérdezze Ön is a korábbi pénzügyminisztert!

2025. június 11. 15:30

A részvétel ingyenes, regisztráljon itt!

•             A közfinanszírozás stratégiailag átgondolt kihelyezése. A kockázatitőke-befektetők mellett jellemzően maga az állam is szerepet vállal a startupok feltőkésítésében. Ennek egyik sikeres példája a lengyelországi Polish Growth Fund of Funds; ebben a modellben az állam nem közvetlenül, hanem „alapok alapja” rendszeren keresztül lép be erre a területre. Ez azt jelenti, hogy az állam – bármely más magánbefektetőhöz hasonlóan – magántőke-alapokba fektet szigorú megtérülési elvek mentén, ezáltal közvetetten finanszírozza a start-up ökoszisztémát.

•             Átláthatóság és tudásmegosztás. A legsikeresebb startup-ökoszisztémák közös jellemzője a teljes átláthatóság, vagyis az olyan adatbázisok és digitális platformok megléte, ahonnan megbízható, hiteles információ szerezhető be a startupokról (beleértve azok valós piaci teljesítményét), és amelyek gyakorlati segítséget adnak a vállalkozásalapítás és -fejlesztés terén is. Jó példa erre az Észtországban létrehozott Startup Estonia platform, amely jelentősen fellendítette a startup-ökoszisztámát. Magyarországon jelenleg ilyen platform nem működik, pedig ez a befektetők és a startupok egymásra találásában, a hálózatépítésben és a különböző képzések népszerűsítésében is segíthetne. 

•             Képzések alapítók és szakemberek számára. A sikeres ökoszisztémákban az alapítók a digitális, üzleti, illetve a kódolási ismereteket átadó képzések széles skálájához férnek hozzá, másfelől a vállalkozásalapítási ismeretek a középiskolai és egyetemi tananyagnak is részét képezik. Magyarországon az ilyen edukációnak azért is volna kiemelt jelentősége, mert különböző felmérések szerint a magyarok kifejezetten kockázatkerülőek, és a magyar startupok nem szívesen vállalják a nemzetközi piacon történő megmérettetést. Számos értékes kezdeményezés indult el a közelmúltban Magyarországon, amely a vállalkozói kultúrát erősíti, ilyen például a Hungarian Start-up University Program (HSUP) vagy az országos felnőttképzési program. Ha a magyar egyetemek és más oktatási intézmények tovább folytatják a munkájukat ezen a téren, az több új magyar startup alapításához járulhat hozzá.

Véleményvezér

Bajban van a pápai kórház

Bajban van a pápai kórház 

A pápai egészségügyi ellátás megbillent.
Gyönyörű autót kapott Mészáros Lőrinc neje

Gyönyörű autót kapott Mészáros Lőrinc neje 

Van itt pénz emberek, nem mindenkinek ugyan, de akinek jut, az nem panaszkodhat.
Teljes meglepetés, rekordszinten az euró népszerűsége, még Magyarországon is

Teljes meglepetés, rekordszinten az euró népszerűsége, még Magyarországon is 

Fájdalmas, hogy még Bulgária is előbb vezeti be az eurót, mint Magyarország.
Görögországban két, háromszor olcsóbb a cseresznye és az eper

Görögországban két, háromszor olcsóbb a cseresznye és az eper 

Gigászi gyümölcsárak a piacokon.


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo