Mi értelme van ma az árszabályozásnak?

A kormányzat rezsicsökkentési törekvései miatt napi témává vált az állami árszabályozás kérdése. Körüljártuk, miért és hogyan van ma értelme.

Kép:PP archív

Az árszabályozás szűkebb értelemben az állami árpolitika azon része, amely az árak alakítására, befolyásolására irányuló állami szabályozó eszközöket foglalja magában. Körébe tartoznak mindazon intézkedések, amelyekkel az állam befolyásolja az egyes árak, az árarányok és általános árszínvonal alakítását.

Árszabályozás alatt a piaci árak állami befolyásolását, vagy meghatározását értjük. Az árszabályozás piacgazdasági körülmények között rendszerint olyan piacokon alkalmazott eszköz, ahol a keresleti és a kínálati oldal közül valamelyik jelentős erőfölényre tesz szert, ekkor ugyanis nem valósul meg szabad verseny. A monopóliumok esetében fordul elő a leggyakrabban az erőfölény. Az árszabályozásnak két módszere is kialakult. Egyik esetében közvetlenül az árakra irányul a szabályozás, mint például a vasút esetében. A másik módszer esetében az adott vállalat profitjára irányul a szabályozás, amely csak közvetetten van hatással az árakra (például a víz- és csatornaszolgáltatás esetében).

A rendszerváltás előtt többé-kevésbé korlátozva volt a szabad piaci verseny, így tulajdonképpen az árak felfoghatóak hatóságilag szabályozott árnak is. Ma az árszabályozásról az 1990. évi LXXXVII. törvény rendelkezik.

Rezsicsökkentés egészen másképp
Egy brit cég olyan bojlert fejlesztett amely hőt és áramot is előállít. A másfél millió forintot kóstáló találmány jelentősen csökkentheti a háztartások rezsiköltségeit. Négy-öt év alatt behozza az árát.

A Tesla “rezsicsökkentése” 3500 dollárba, vagyis 953 ezer forintba kerül és forradalmasítja a megújuló energiák használatát: a Tesla Energy akkuja háztartások, irodák és a garázsban álló autók ellátására is alkalmas, s segít leválni a központi hálózatról. Itt olvashat róla bővebben.

Azokon a piacokon, ahol a vevői vagy eladói oldalon jelentős erőfölény mutatkozik, és nincsen valós verseny, az árak nem feltétlenül a kölcsönösen előnyös cserék mentén alakulnak ki. Ilyenkor az árak meghatározásának módját az állam vagy állami szervek magukhoz vonhatják. A leggyakoribb erőfölényes helyzet a monopólium. Az árszabályozást ezért gyakran monopolszabályozásnak is hívják.

A piacgazdaságban az árszabályozás célja általában az, hogy egy hipotetikus versenypiac árait (a határköltséggel egyező árat) hozzanak létre. Ilyenkor a fogyasztók jóléte olyan, mintha az eladók versenyben volnának a vásárlóerejükért. Az árszabályozás lehet közvetlenül az árakra irányuló (például árplafon-szabályozás) vagy az erőfölényes cégek profitjára, és így közvetetten az árakra irányuló (például tőkemegtérülés maximálása). Magyarországon a hírközlési és pályavasúti szolgáltatások esetében az előbbi, az energetika, víz- és csatornaszolgáltatások esetében az utóbbi modell terjedt el.

Még mindig indokolt?

Az Európai Unió energiapolitikájával szemben 2014 őszén az árszabályozás kérdését érintve úgy érvelt a rezsicsökkentés mellett az energiatanács ülésén Kovács Pál ,a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium államtitkára, hogy jelen helyzetben Magyarország indokoltnak tartja az árszabályozás fenntartását – írja a bruxinfo.hu.

Kovács Pál a nyilvános vitán elhangzott rövid felszólalásában hangsúlyozta, hogy a belső energiapiac nem vezetett automatikusan a fogyasztói árak csökkenéséhez, annak hatásai csak hosszabb távon, ráadásul tagállamonként eltérő módon jelentkezhetnek. A magyar kormány képviselője szerint ebből az következik, hogy a további piaci liberalizációnak a tagállami sajátosságoktól kell függenie. Arra hívta fel a figyelmet, hogy Magyarországon az uniós szabályokkal összhangban végrehajtott piacnyitás dacára növekedett a villamos energia és a földgáz kiskereskedelmi ára, és ezért a kormánynak – indoklása szerint – egyetemes szolgáltatási rendszert kellett létrehoznia, az árszabályozás eszközéhez nyúlva.

Önálló szabályozó
Az önálló szabályozó szerv kategóriája alkotmányos szinten új. Az Országgyűlés sarkalatos törvényben a végrehajtó hatalom körébe tartozó egyes feladat- és hatáskörök ellátására és gyakorlására önálló szabályozó szerveket hozhat létre. Szabályozó szerveknek azokat a hatóságokat nevezzük, amelyek jellemzően a végrehajtó hatalmi ágba tartoznak, de nem tartoznak bele teljes mértékben az államigazgatás szokásos hierarchiájába. Gazdasági szabályozó szerepüket az adott kormánytól bizonyos értelemben függetlenül végzik, legfontosabb szakmai döntéseiket meghatározott garanciákkal övezett önállósággal hozzák meg. Ők látnak el árszabályozási feladatot.
Az önálló szabályozó szerv vezetőjét a miniszterelnök vagy - a miniszterelnök javaslatára - a köztársasági elnök nevezi ki sarkalatos törvényben meghatározott időtartamra. Az önálló szabályozó szerv vezetője törvény felhatalmazása alapján feladatkörében rendeletet ad ki, amely törvénnyel, kormányrendelettel, miniszterelnöki rendelettel, miniszteri rendelettel és a Magyar Nemzeti Bank elnökének rendeletével nem lehet ellentétes. Tehát noha nem a kormány tagja, jogforrást bocsát ki. Vezetője a szerv tevékenységéről évente beszámol az Országgyűlésnek.
Kovács Pál úgy vélte, hogy a harmadik energialiberalizációs csomag megfelelő kereteket kínál arra a tagállamok számára, hogy saját illetékességükben a kiszolgáltatott ipari és háztartási fogyasztókat védő politikákat és mechanizmusokat dolgozzanak ki. Magyarország ezzel összefüggésben indokoltnak tartja az árszabályozás fenntartását. Aminek a kivezetését csak akkor tartja elképzelhetőnek, ha az energiaárak európai szinten megfelelő mértékben kiegyenlítődnek, illetve közelednek egymáshoz; létrejönnek az energiarendszerek közötti összeköttetések és diverzifikáltabbak lesznek az útvonalak és a források (a földgáz-ellátásban).

A kkv-k esetében a piaci intézi inkább a rezsicsökkentést.

Miért fontos?

Az árszabályozás elve nem társadalompolitikai korrekciók érvényesítése az áruviszonyokkal szemben, inkább a monopolhelyzetekkel való visszaélés megelőzésére irányul. A hálózatos szolgáltatások körében a díjmegállapítás problémái jóval túlmutatnak a piacon általános monopóliumos dömpingárak kérdéskörén. A díjban el kell ismerni a költségeket, beleértve a rendes felújítást valamint az elismert nyereséghányadot. A modernebb ármegállapítási technikák mozgásteret hagynak a szolgáltatónak és különböző belső ösztönzési mechanizmusokat működtetnek, ami a vállalkozót, valamint a fogyasztót egyaránt az ésszerű takarékosságra és gazdaságos energia-felhasználásra ösztönzi. Az önkényesen alacsony vagy kedvezményes díj a szolgáltatás összeomlásához vezet, már akár középtávon is. A diktáltan magas ár pedig a kiszolgáltatott fogyasztókat lehetetleníti el.

Véleményvezér

Ilyet még nem láttunk, amikor mindenki előre néz, csak a magyarok hátra

Ilyet még nem láttunk, amikor mindenki előre néz, csak a magyarok hátra 

A világjárvány idején az emberek visszafogták autóvásárlásaikat Európában. Az elmaradást mindenütt pótolják, kivétel nálunk.
Pert nyert Hadházy Ákos az állam ellen

Pert nyert Hadházy Ákos az állam ellen 

A független képviselő különös módon, de úgy tűnik egyedül több borsot tör Orbán Viktor orra alá, mint az egész ellenzék együttvéve.
Nincs pénze a gazdáknak, csak féláron veszik tőlük a búzát és a kukoricát

Nincs pénze a gazdáknak, csak féláron veszik tőlük a búzát és a kukoricát 

Úgy tűnik az idén egyedül a repcetermelők számíthatnak nyereségre.
A magyarok spórolása miatt nem teljesülnek a tervezett áfa bevételek

A magyarok spórolása miatt nem teljesülnek a tervezett áfa bevételek 

A megszorítások, extraadók ellenére továbbra is sok helyen lyukas a költségvetés. A tervezett áfa bevételek és a valóság között szakadék tátong.
Már a románok után kullogunk, ha megnézzük mennyit költünk az üzletekben

Már a románok után kullogunk, ha megnézzük mennyit költünk az üzletekben 

Már nominálisan is kevesebbet tud költeni egy magyar polgár a boltokban, mint egy román. Ráadásul a magyar a pénzéért még kevesebbet is kap a hipermagas itthoni áfa miatt.
A bíróság szerint ellopta ugyan a közmunkások bérének a felét, de azért maradhat polgármester

A bíróság szerint ellopta ugyan a közmunkások bérének a felét, de azért maradhat polgármester 

Bízzuk nyugodtan kecskére a káposztát, ez a magyar jogállamiság legújabb mérföldköve.


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo