Fontos kihangsúlyozni, hogy ez a számítás csak a jövedelem terhelhetőségét vette alapul, a jelzáloghitelekhez azonban szükséges egy megfelelő értékű és állapotú ingatlanfedezet is. Természetesen a jövőben esetleges kamatváltozások befolyásolják az eredményt: ha például emelkednek a kamatok, akkor kevesebb lakáshitelre lenne elég a kérdéses jövedelem.
A kérdéses béremelkedés a diplomás átlagbér várható alakulása alapján lett meghatározva, annak 80-át tenné ki a pedagógusok bére. A diplomás átlagbér jövőre várhatóan bruttó 1 025 000 forint lesz, amivel nettó 36,8 millió forint lakáscélú jelzáloghitel igényelhető. Vagyis egy átlagos diplomás még mindig érdemben jobb hitelfelvételi helyzetben lesz, mint egy tanár. Ettől függetlenül a pedagógusok béremelése érdeminek tekinthető.
Várjanak a tanárok a hiteligényléssel?
Joggal merülhet fel ez a kérdés, de sajnos erre nem lehet egyszerű választ adni. Nem lehet ugyanis pontosan tudni, hogyan fognak alakulni a hitelkamatok és az ingatlanárak az elkövetkező időszakban.
Két dolog azonban egyértelműen kijelenthető:
- Jövőre megnyílhat a lehetőség azon tanárok számára, akik lakáscéljukat eddig nem tudták megvalósítani, mert a fizetésük túl kevés hitelösszeg felvételét tette lehetővé.
- Érdemes lehet belevágni azon pedagógusoknak a hitelfelvételbe, akik eddig úgy érezték a törlesztésen felüli jövedelmükből nem biztos, hogy hosszú távon ki tudnak jönni. Feltéve, ha a jövő évre várható béremeléssel az anyagi helyzetük, biztonságuk helyreáll. Ezt azonban alaposan át kell gondolni, mert még az átmeneti túlvállalás is komoly nehézségeket okozhat.
