Január elsejével kiegészült a munkáltató által lakáscélú felhasználásra adómentesen nyújtható vissza nem térítendő támogatások köre, a munkáltatók idén már adómentesen járulhatnak hozzá a munkavállalók hitelintézettől vagy korábbi munkáltatótól felvett lakáscélú hitelének törlesztéséhez is. A pénzügyi intézmények által elengedett azon kölcsönösszegek is adómentes juttatásnak minősülnek, amelyeket nem biztosítottak ingatlanfedezettel. Ha pedig a pénzügyi intézmény nem számol fel kamatot az adós fizetőképességének megőrzését, helyreállítását szolgáló hitel után, a fel nem számított kamat összegét nem szükséges jövedelemként figyelembe venni.
Az önkéntes kölcsönös biztosító-pénztári befizetések után személyenként összesen évi 150 ezer forintig lehet rendelkezni az éves szja bevallásban tett nyilatkozattal. A magánszemélyek a jövőben a nyugdíjbiztosítási szerződésre befizetett összegek után is rendelkező nyilatkozatot tehetnek a 2014-ben teljesített egyéni befizetések 20 százalékáig, legfeljebb 130 ezer forintig. Az önkéntes kölcsönös pénztári nyilatkozat, a nyugdíj-előtakarékossági nyilatkozat és nyugdíjbiztosítás alapján történt rendelkezések alapján az adóhatóság által átutalt összeg évente legfeljebb 280 ezer forint lehet. A kedvezmény csak a 2013. december 31-ét követően megkötött szerződések után fizetett díjakra vonatkozik.
A korábbi 50 ezer forintos éves értékhatárral szemben összeghatártól függetlenül adómentesen adható magánszemélyeknek a sportról szóló törvény hatálya alá tartozó sportrendezvényre szóló belépőjegy, bérlet. A kulturális szolgáltatásoknál megmarad az eddigi 50 ezer forintos keret.
A béren kívüli valamint adómentes juttatásként adható utalványok köréből kikerültek a visszaváltható utalványok, ez azonban a munkáltató által fel nem használt utalványok visszaváltását nem érinti.
Az olyan speciális kamatjövedelemnek minősülő vagyoni érték, amelyből az adó levonása nem lehetséges (például nyereménybetétre kisorsolt tárgynyeremény) adóalapja a szokásos piaci érték 1,28-szorosa lesz, szemben a jelenlegi 1,19-es szorzóval. Ebben az esetben a 6 százalékos egészségügyi hozzájárulást is a 28 százalékkal növelt adóalap figyelembevételével kell megállapítani.
A kutatók foglalkoztatása után járó adókedvezményt a jövő évtől a doktorjelöltek, illetve doktori képzésben részt vevők után is érvényesíteni lehet. További változás, hogy a magyar szabályok szerint kifizetőnek nem minősülő külföldi társaság is nyújthat üzletpolitikai célú juttatást magánszemélynek adómentesen.
Az új szabályok szerint január 15. helyett a január 10-ig kifizetett, munkaviszonyból származó előző évre vonatkozó bevételt, társadalombiztosítási ellátást lehet az előző naptári év jövedelmeként figyelembe venni. Az ingatlan bérbeadásból származó jövedelmet terhelő 14 százalékos egészségügyi hozzájárulás költségként való elszámolásának lehetősége megszűnik.
A járulékok terén a legnagyobb változás, hogy a családi adókedvezmény szja-ban igénybe nem vett részét le lehet vonni a 4 százalékos természetbeni egészségbiztosítási járulékból, annak felhasználása után a 3 százalékos pénzbeli egészségbiztosítási járulékból, majd a 10 százalék mértékű nyugdíjjárulékból. E kedvezményt, amely 260 ezer családot érint, a biztosított házastársa, élettársa együttesen is érvényesítheti. Az igénybe vett családi járulékkedvezmény nem csökkenti a biztosítási ellátásra való jogosultságot.
A magánszemélynek nem kell bevallania a kifizetőtől származó kamatjövedelmet terhelő 6 százalékos egészségügyi hozzájárulást (eho). Tartós befektetési számla hároméves lekötési időszakának megszakítása esetén azonban be kell vallania a lekötési hozamot terhelő ehót. A munkaviszony megszűnése után, annak alapján juttatott jövedelmeket 2014-től szociális hozzájárulási adó terheli. A nem biztosított magánszemélyek után fizetendő egészségügyi szolgáltatási járulék havi összege az idei 6660 forintról 6810 forintra emelkedik.
A harmadik állam állampolgárai, mint kiküldöttek mentesülnek az egyéni járulékfizetés alól a két évnél hosszabb kiküldetés esetén is, ha a kiküldetés két éven túli meghosszabbítására előre nem látható okból, a kiküldetés első évének letelte után kerül sor. A munkavállalónak ezt nyolc napon belül be kell jelentenie az adóhatóságnak. A 2013. január 1. előtt megkezdett kiküldetéseknél a 2 évet 2013. január 1-jétől kell számítani azzal, hogy leghamarabb 2015. január 1-jével keletkezik járulékfizetési kötelezettségük Magyarországon.
