Az árvízhez kapcsolódó káresemények több formában is előfordulhatnak. A leggyakoribbak közé tartozik a beázás, amely heves esőzések során történik, és az épület szerkezeti részeinek átnedvesedéséhez vezethet. Az árvíz okozta közvetlen vízkárok szintén komoly anyagi terheket jelentenek, csakúgy, mint egy esetleges csőtörésből eredő káresemények. Az árvíz következtében áramkimaradások is előfordulhatnak, amelyek további károkat okozhatnak, például a fagyasztók vagy egyéb elektromos berendezések meghibásodása révén. 

Besnyő Márton hozzátette, hogy az ingatlanbiztosítások alapfedezete jellemzően tartalmazza az árvízkárokra vonatkozó fedezetet, de célszerű további kiegészítő biztosításokat is kötni. Például egy ingóságbiztosítás kiterjedhet az épületben található személyes tárgyak védelmére is, hiszen árvíz esetén nem csak az épület szerkezete, hanem az ingóságok is jelentős károkat szenvedhetnek. A lakásbiztosítások egy része például eleve fedezetet nyújt az áramkimaradásból származó károkra, például a fagyasztóban lévő, az áramszünet miatt megromló élelmiszerek pótlására, de vannak olyan biztosítók, ahol erre külön kiegészítő biztosítás kell kötni.

Érdemes megnézni, mire szól a mostani lakásbiztosítás

A biztosítás megkötésekor figyelni kell az úgynevezett várakozási időre is, amely bizonyos esetekben, például árvíz esetén, akár 15-30 nap is lehet, mielőtt a biztosítás érvénybe lép és fedezetet nyújtana a károkra.