Az egész országot sújtó természeti csapások idején a biztosítók igyekeznek gyorsan, rugalmasan intézkedni, ám ilyenkor nagy segítség, ha a károsult is pontosan tudja, mit, mikor, hogy kell tenni. A biztosítók elvárják, hogy a biztosítottak a lehetőségek szerint óvják értékeket – szögezte le Németh Péter, a CLB kommunikációs igazgatója. Árvizes időszakban a veszélyeztetett területeken fontos, hogy legyenek megelőzésre alkalmas homokzsákok, s ne maradjanak értéktárgyak a pincében, vagy alacsonyabban kialakított tárolókban, ahová gyorsan betörhet a víz – javasolja a szakértő.
Fotó: MTI Fotó: Krizsán Csaba
Fotózni, fotózni, fotózni!
A kártérítési igény elbírálásához nagyon hasznos a drámai állapotot – az ázó tárgyakat, a betört víz magasságát, stb. – fényképeken rögzíteni – figyelmeztet Németh. Ez a későbbi ügyintézéshez fontos „bizonyíték" lesz.
2.
Mentsük, ami menthető!
A kármentést a dokumentálást követően a lehető leggyorsabban meg kell kezdeni, hogy a biztosítók véletlenül se gyanítsanak gondatlanságot. Vagyis, az értéktárgyakat a lehető leggyorsabban ki kell vinni a víz által elöntött területekről. A CLB szakértője azonban figyelmeztet: ezt csak akkor lehet megtenni, ha senki testi épsége nem kerül veszélybe. Omladozó tető alatt, megroggyant épületben és egyéb veszélyessé rongálódott területen csak szakember végezhet mentést Ez időigényes ugyan, de a szakemberre várakozás biztosítási szempontból sem minősül gondatlanságnak.
3.
Bejelentés: gyorsan, érthetően
A dokumentálás és kármentés után fontos a részletes és viszonylag gyors, a kár észlelésétől számított 3 napon belüli kárbejelentés – figyelmeztet Németh Péter. Ezt online felületen is meg lehet tenni, ám lehetőleg pontosan, érthetően kell fogalmazni, s csatolni kell a káreseményről készült fotókat is. A helyzet gyors és pontos átlátása ugyanis segíti a biztosítási szakemberek munkáját, ami viszont gyorsítja a kártérítési folyamatot is.
