A tartós fogyasztási cikkek árait jelentősen növelte a forint érdemi gyengülése, a nyersanyagárak elszállása, az alkatrészhiány, a szállítási költségek elszállása is, az új autók árának emelkedését azonban a lényegesen magasabb műszaki tartalom is befolyásolta. A forint erősödése és a nyersanyagárak csökkenése miatt a tartós fogyasztási cikkek áremelkedése érdemben csillapodhat. A faárak elszállása éreztette hatását a bútorárakban is. A széleskörű áremelkedést tükrözte, hogy időjárási tényezők, a klímaváltozás, a zöldátállás, valamint egyes geopolitikai feszültségek miatt még a gyapot és a cellulóz ára is elszállt, ami a ruházati és papírtermékek árát növelte. A lakbérek és más piaci szolgáltatások árnövekedése is gyorsult. Az üdülési szolgáltatások árai a járvány elleni korlátozások feloldása után érdemben növekedtek, a jelenleg pedig az energiaköltségek megugrása, az élelmiszerek drágulása, valamint a munkaerőhiány miatt erősödő bérverseny miatt várható magas árdinamika.
Egy év alatt az élelmiszerek árai 44 százalékkal nőttek, ami már lassulást mutat a decemberi 44,8 százalékos dráguláshoz képest, ami főleg bázishatások eredménye, azonban a következő hónapokban egyes élelmiszerek árai már csökkenhetnek. Ezen belül a sertéshús árak januárban 29,5 százalékkal nőttek. A baromfihús árak 48,3 százalékkal, a (fogyasztói kosárban) kisebb súlyú marhahús árak 40,7 százalékkal emelkedtek. A párizsi, kolbász árak 43,8 százalékkal nőttek, a szalámi, sonka árak pedig 39,6 százalékkal emelkedtek. Az árkorlátozások által érintett tejárak átlagosan 48,2 százalékkal emelkedtek, mivel a korlátozások által nem érintett tejárak meredeken emelkedtek (míg az érintett 2,8 százalékos UHT tej ára alig változott, jelentősen emelkedett az 1,5 százalékos és 2,8 százalékos ESL tej ára). Az étolaj ára 6,4 százalékkal, a liszté 0,9 százalékkal csökkent az egy évvel ezelőtt bevezetett ársapkák hatására, (ezen belül a búzafinomliszt ára alig változott, de ellenben a rétesliszt emelkedett), a cukoré 8,3 százalékkal emelkedett, az azóta bekövetkezett meredek drágulás miatt jóval magasabb lennének az árak. A sajtok ára 76,1 százalékkal, az egyéb tejtermékek 75,8 százalékkal, a vaj, vajkrémek árai 76,6 százalékkal emelkedtek. A tojás ára 79,4 százalékkal, a margariné 57,9 százalékkal, a sertészsíré 87,1 százalék emelkedett. Januárban a kenyér 80,6 százalékkal, a péksütemények 56,3 százalékkal, a száraztészta 66,4 százalékkal, az édesipari lisztesáruk 73,8 százalékkal drágultak, míg a burgonya árai 41,7, gyümölcsök árai pedig 29,7 százalékkal emelkedtek. A munkahelyi étkezésé 32,5 százalékkal, az éttermi étkezésé 29,2 százalékkal drágult. A szeszes italok, dohányáruk ára átlagosan 15,5 százalékkal, ezen belül a dohányáruké 9,3 százalékkal, a szeszes italoké 25,2 százalékkal emelkedett. A ruházkodási termékek árai 8,9 százalékkal nőttek. A tartós fogyasztási cikkek árai 13,5 százalékkal emelkedtek, ami már mérséklődést jelent, ezen belül az új személygépkocsi árak 24,2 százalékos emelkedtek – amit a jóval magasabb műszaki tartalom és a károsanyagkibocsátás költségeinek áthárítása is magyaráz –, ugyanakkor több termékkategóriában is magas maradt az áremelkedés mértéke, amit a faárak miatt dráguló bútorok (a szobabútorok 19,9 százalékkal, a konyhabútorok 20,6 százalékkal drágultak). Az autópiaci anomáliák miatt 6,8 százalékkal drágultak a használtautó árak is. A háztartási energiaárak 52,4 százalékkal nőttek, jelentősen mérséklődve az előző hónaphoz képest, amit meleg időjárás és az alkalmazkodás miatti alacsonyabb gázfogyasztás okozott, mivel több háztartás kerülhetett az átlagfogyasztás alá, így csökkenhetett a gázszámlája. A vezetékes gáz ára 88,8 százalékkal, az áram 27,7 százalékkal, a palackos gáz 50,6 százalékkal, a tűzifa 58,6 százalékkal drágult egy év alatt, míg a távfűtés ára változatlan maradt. Az egyéb cikkek árai 26,3 százalékkal nőttek, ezen belül az üzemanyagárak az üzemanyagár plafon eltörlése miatt 35,9 százalékkal emelkedtek, de a kategórián belül a legtöbb termék áremelkedése továbbra kiemelkedően magas, leginkább a lakásjavító-, karbantartó cikkeké 29,7 százalék, valamint az állateledeleké 49 százalék. Érdemben, 29-35 százalékkal drágultak a háztartási fogyóanyagok, vegyipari termékek, így a mosó és tisztítószerek, a testápolási cikkek is. Érdemben, 11,3 százalékra gyorsult a szolgáltatások árainak emelkedése, ezen belül 20,5 százalékra gyorsult az üdülési szolgáltatások árnövekedési üteme. Az albérleti piac magára találása miatt 14,7 százalékra gyorsult a lakbérek árainak növekedése. A lakásjavítás, karbantartás drágulása ugyanakkor továbbra is gyors, 23,1 százalék volt, a taxi 32,6 százalék, a háztartási szolgáltatásoké 23,8 százalék, a járműjavításé 24,2 százalék, a mozijegy 15,1 százalék, a sport és múzeumi belépőké 25,2 százalék, az autópályadíj, gépjárműkölcsönzés, parkolásé pedig 27,1 százalék volt. (Suppan Gergely)
