Elfogadhatatlan gyakorlatnak nevezte Maria Fekter osztrák pénzügyminiszter szeptember 12-ei levelében a rögzített árfolyamon történő devizahitel-végtörlesztéssel kapcsolatos - akkor még csak tervezetként ismert, azóta törvénybe foglalt - magyar lépést, olyannak, amely „nem felel meg a várakozásoknak, amelyeket egy befektető egy működő piacgazdasággal és demokráciával szemben támaszthat". A levélben megfogalmazott véleménye szerint az intézkedés „hatalmas és azonnali veszteségekhez" vezet az egész magyar bankrendszerben, és veszélyezteti Kelet- és Közép-Európa egészének pénzügyi stabilitását. Maria Fekter szerint „a tervezett intézkedések a jogbiztonság olyan mértékű sérülését jelentik, amelyre eddig egyetlen EU-tagországban sem volt példa". A tárca szóvivője, Harald Waiglein az osztrák hírügynökségnek elmondta azt is, hogy több lehetőséget vizsgálnak, „jogi természetű kapcsolódási pontokat" keresnek, hogy fellépjenek a Magyarországon törvényben rögzített adósságtörlesztési megoldás ellen.
Az MTI a Nemzetgazdasági Minisztérium osztrák társtárcáit annak kapcsán kereste meg, hogy az index.hu hétfőn közzétette Matolcsy György angol nyelvű levelét, amelyet Reinhold Mitterlehner osztrák gazdasági miniszternek írt.
Matolcsy szerint az intézkedés európai normákat követ
A bécsi pénzügyminisztérium által az MTI rendelkezésére bocsátott szeptember 16-ai keltezésű levelében Matolcsy úgy fogalmazott, hogy a kormány „egy szinte megoldhatatlan gazdaságpolitikai helyzetet, aknamezőt" örökölt az előző kormányzattól. „Többek között mintegy egymillió háztartás esett a devizahitelezés csapdájába, az ő megsegítésük létfontosságú feladata a kormánynak" - írta a nemzetgazdasági miniszter. Hangsúlyozta, hogy a sajtóhírekkel ellentétben nem lesz kötelező a bankoknak a devizahiteleket forinthitelre átváltaniuk vagy azok kiváltásához forinthitelt nyújtaniuk, s hogy az egy összegű végtörlesztést csak december 31-éig lehet igényelni. „Mindezek alapján úgy gondolom, hogy a végtörlesztés nem ingatja meg a pénzügyi rendszert, ellenben számításaink szerint hathatós segítséget nyújthat az egymillió devizahitellel terhelt háztartás közel 10 százalékának" - érvelt a nemzetgazdasági miniszter. Szerinte a magyar intézkedés igazságos, európai normákat követő teher- és kockázatmegosztás, amely nem a bankok „megbüntetéséről" szól. Hozzátette, hogy a kormány folyamatosan figyelemmel kíséri az intézkedések nemzetközi és hazai hatásait, és indokolt esetben haladéktalanul közbelép. (A devizahiteleseknek legfeljebb 19 százaléka lehet képes végtörleszteni, ez mintegy 150-180 ezer adóst jelent.)
A nemzetgazdasági tárca az MTI megkeresésére kedden nem kívánta kommentálni a devizahitelek végtörlesztése ügyében folytatott osztrák-magyar levélváltásról a sajtóban megjelent információkat.
„Megszokják, állítja Orbán"
Csütörtöki számában a Handelsblatt a magyarországi devizahitelek végtörlesztése elleni banki tiltakozásokról közölt elemző jellegű tudósítást. Stefan Menzel, a német üzleti napilap Magyarországgal rendszeresen foglalkozó bécsi tudósítója beszámolt arról, hogy a Magyar Bankszövetség az Alkotmánybírósághoz, az Európai Unióhoz, valamint az Európai Bírósághoz kíván fordulni.
Megemlítette azt is, hogy Olli Rehn uniós pénzügyi biztos szóvivője közölte: vizsgálják az új magyar szabályozásokat. A tudósító ismertette a devizahitelesek adósságainak rögzített árfolyamon történő visszafizetésére hozott parlamenti döntést, majd beszámolt arról, hogy Gianni Papa, az UniCredit bankcsoport kelet-európai vezetője bejelentette: az UniCredit befagyasztja magyarországi terjeszkedési terveit.
A Sme szlovák liberális napilap „Megszokják, állítja Orbán" cím alatt szerkesztőségi kommentárban foglalkozik a devizahitelesek megsegítésére hozott kormányzati intézkedéssel. Az újság szerint Orbán Viktornak, „a magyar Napóleonnak sajnos igaza lesz", amikor „szokásos messiási pozíciójában" azt állította, hogy a külföld a döntés miatt támadni fogja Magyarországot, de Budapest kibírja azt. Peter Morvay, az írás szerzője megjegyzi: az Európai Uniónak és az Egyesült Államoknak ma más problémái vannak, mint hogy „az orbánizmussal és az orbánizmus által a demokrácia, a jogállam és a piacgazdaság lassú bomlasztásával" foglalkozzanak. Orbánnak igaza van abban is, hogy végül a bankok is megbékélnek a veszteségekkel, a helyzettel, hiszen túl sokat fektettek már be Magyarországon, nem tudnak csak úgy elmenni, beruházásaikat csak áron alul tudják eladni. A jövőben azonban problémák lehetnek az új beruházásokkal, fejti ki a lap. Hozzáteszi: talán a kínai és az orosz beruházók hajlandók lennének a beruházások megvételére, mert ők a hazai tapasztalataik alapján a magyarországi helyzetet normálisnak tekintik, hiszen otthon is mögöttük van a politikai hatalom, s a nyereségességen nem múlik olyan sok. „Nincs mit csodálkozni azon, hogy a nyugati beruházók és partnerek csökkenő érdeklődésével Orbán egyre inkább a keleti stratégiai partnerek felé fordítja tekintetét" - záródik a Sme kommentárja.
