Az értékelésnél további fontos szabály, hogy 500 millió forint saját tőke felett a beszámoló szerinti saját tőkét a tervezet alapján a rejtett tartalékokkal is növelni kell. Ilyen lehet különösen az ingatlanok, részesedések és értékpapírok könyv szerinti és piaci értéke közötti pozitív különbözet.

A képlet egyértelműnek tűnik, cégcsoportnál, kisebbségi részesedésnél, startupnál vagy más speciális esetben azonban már jóval nehezebb lehet az értékelés.

A mechanikus képlettől ugyanakkor nem lehet szabadon eltérni pusztán azért, mert egy független cégértékelés alacsonyabb piaci értéket mutatna. Más értékelési módszer csak akkor alkalmazható, ha a beszámolóadatok nem állnak rendelkezésre, vagy a társaság működésének, illetve a részesedéshez kapcsolódó jogoknak a sajátosságai miatt a törvényjavaslat szerinti alapmodell nem alkalmas a vagyoni érték meghatározására.

„Egy későbbi, akár évekkel később lefolytatott NAV-vizsgálat idején már teljesen más lehet egy vagyontárgy értéke, mint a vagyonleltár készítésekor volt. Bár a törvényjavaslat több értékelési módszert is meghatároz, az adózóknak bizonyos esetekben marad mozgásterük. Ezért különösen fontos lesz, hogy az alkalmazott értéket megfelelően dokumentálják, amihez akár külső szakértő segítségére is szükség lehet” – mondta Bagdi Lajos, a Niveus partnere. A gyakorlatban ezért kulcskérdés lehet, hogy milyen esetekben fogadja el a NAV, hogy a törvényjavaslat szerinti képlet nem alkalmas a részesedés valós értékének meghatározására.