A törvényjavaslat szerint 2027. január 1-jétől az 1 és 100 milliárd forint közötti nettó vagyonra 1 százalékos, a 100 milliárd forint feletti vagyonra 1,5 százalékos adó vonatkozik. Adóelőleget nem kell fizetni, az első bevallási és adófizetési határidő 2027. augusztus 31.A családtagok vagyonát főszabály szerint nem számítják össze, a házastársi közös vagyonra ugyanakkor külön szabályok vonatkoznak. A kiskorú gyermek vagyona főszabály szerint a szülő vagyonába számít bele, kivéve többek között az örökölt és a saját keresményből szerzett vagyont.
Fotó: DepositPhotos.com
Az érintetteknek gyakorlatilag valamennyi vagyonelemüket számba kell venniük. A személyes használatú ingóságok főszabály szerint nem tartoznak az adóalapba, ugyanakkor a 3 millió forintot meghaladó értékű műtárgyakat, gyűjteményeket és ékszereket, valamint a 10 millió forintot meghaladó értékű járműveket figyelembe kell venni. Ehhez többek között adásvételi szerződésekre, bankszámlakivonatokra, céges iratokra és piaci információkra lehet szükség. A NAV az adóalap kiszámítását segítő kalkulátort is biztosítana.
Cégtulajdon: konkrét képlet, de maradnak kérdések
A nem tőzsdén jegyzett társasági részesedéseknél nem a december 31-i állapotból kell kiindulni: a törvényjavaslat szerint egyharmados súllyal az utolsó lezárt üzleti beszámolóban szereplő saját tőkét, kétharmados súllyal pedig a vállalkozás jövedelemtermelő képességét tükröző hozamértéket kell figyelembe venni, utóbbinál 15 százalékos tőkésítési rátával. A hozamérték a társaság utolsó három lezárt üzleti évének átlagos adózott eredményéből indul ki, negatív hároméves átlag esetén a hozamérték nulla. Ez tehát meglehetősen mechanikus, előre rögzített értékelési modell.