A legtöbben a SZÉP-kártyát (76 százalék) és a munkába járás költségtérítését (61 százalék) veszik igénybe, viszont alig valamivel lemaradva, a harmadik helyen a home office-t találjuk (60 százalék), ami jól mutatja, mennyire fontossá vált az otthoni munkavégzés lehetősége azokban a szakmákban és munkahelyeken, ahol erre lehetőség van.
A kutatás alapján a munkavállalók juttatásokkal kapcsolatos tudatossága és ismeretei jelentős szórást mutatnak. A többség nem érzi magát teljesen tájékozottnak a kérdésben, és a legtöbben úgy gondolják, nem elég tudatosak, nem használják ki maximálisan a lehetőségeiket a béren kívüli juttatásokkal kapcsolatban. (A magukat teljesen tájékozottnak gondolók aránya 28 százalék, és csupán 19 százalék véli úgy, hogy nagyon tudatosan jár el a béren kívüli juttatások kihasználása során.) A felmérésben szereplő szabályismereti kérdések alapján az is jól látszik, hogy a munkavállalók jelentős része nincs tisztában a juttatások pontos feltételeivel és működésével.
Sokan nem tudják, mely juttatásokkal jár valódi adóelőny, az adómentes cafetéria elemeket ismerők aránya 20 százalék alatti, így nem optimalizálják a választásaikat. A felmérésben szereplők 41 százaléka például nem tudta, hogy a jelenlegi szabályozás szerint az önkéntes egészség- és nyugdíjpénztári hozzájárulás után 20 százalékos adókedvezményt lehet érvényesíteni, ami éves szinten akár 150 ezer forintot is jelenthet. Minden második foglalkoztatott (54 százalék) úgy gondolja, a SZÉP-kártya adómentes juttatás (valójában nem az), míg például az otthoni munkavégzés költségtérítésének adómentességéről csupán 17 százalék hallott, pedig ez azt jelenti, hogy utóbbi akár havonta több ezer forinttal is kedvezőbb lehet.
