Gustav Klimt Elisabeth Lederer portréját 2025-ben 236,4 millió dollárért vitték el, ezzel ez a valaha elárverezett legdrágább modern műalkotás.
A műgyűjtők és intézmények minden évben több százmillió dollárt költenek árveréseken ritka remekművek megszerzésére. Ezek a nagy horderejű eladások nemcsak a művek kulturális jelentőségét tükrözik, hanem a művészet erőteljes szerepét is. A műkincsek a státusz, a hagyomány és a pénzügyi befektetések szimbólumai.
A művek közül néhány kiemelkedik: Leonardo da Vinci Salvator Mundi című műve 450 millió dolláros eladási árával a többiek fölé magasodik. Klimt 1914-es portréja nemrégiben, 2025-ben átlépte a 236 millió dolláros árat a Sotheby's aukcióján. Eközben három Picasso-festmény is szerepel a top 20-ban, aláhúzva a spanyol képzőművész dominanciáját.
Miért olyan drágák ezek a műalkotások?
Az aukción elárverezett műalkotások egekbe szökő árai a ritkaság, a származás, a kulturális hatás és a művész hírnevének keverékéből adódnak össze. A hírnév hírnevet szül, mivel a vásárlók prémiumot fizetnek a történelmileg jelentős művekért vagy a korábban rangos gyűjteményekben tartott darabokért.
A tehetős emberek gyakran nemcsak szenvedélyes vásárlásnak, hanem hosszú távú befektetésnek és státuszszimbólumnak is tekintik a képzőművészetet. Ezek azösszetevők segítenek megmagyarázni, hogy a legértékesebb művek, például Klimt, Warhol vagy Monet alkotásai miért érik el a kilenc számjegyű értéket.