Lázár: az Uniótól nem kaptunk semmit

Az Uniótól kapott hatalmas forrásokat tulajdonképpen nem is kaptuk – erre jutott Lázár János a Portolio konferenciáján elhangzott előadásában. Amit viszont most kifizetünk – mert ugye pénz mégis van – azt egészen máshogy akarják elosztani.

Mit remélt Magyarország az EU-tagságtól és mi lett mindebből 20 év alatt?
Devizahitelezés, euróbevezetés, uniós pénzek, kilátások - online Klasszis Klubtalálkozó élőben Medgyessy Péterrel!

Vegyen részt és kérdezzen Ön is Magyarország korábbi miniszterelnökétől!

2024. április 22. 15:30

A részvétel ingyenes, regisztráljon itt!

A pénz égetése többé már nem cél, mondta Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter. A korábbi időszakban a legfontosabb cél a pénz kifizetése volt, ennek azonban vége.

Fontos jelzést tett Lázár arra, amikor az önkormányzatok forrásfelhasználási hatékonyságát, illetve kockázatait taglalta, hogy a kormány hajlandó elvenni forrást a Terület és Településfejlesztési Operatív Program keretéből (1200 milliárd) a GINOP felé azért, hogy még több forrás kerüljön a kkv-khoz. Ez új elem, erre eddig nem tett még jelzést a kormány.

Nem hoztak, vittek

A sok szakember által hangsúlyozott okok mellett – hogy a továbbiakban valószínűleg e nélkül kell túlélnie a magyar gazdaságnak – Lázár azt mondta, ez tulajdonképpen a mi pénzünk, nem is az Unióé. Az ország számára elérhető 12.000 milliárd forintban benne van az önerő, benne van a Magyarország által az Unió költségvetésébe befizetett 3000 milliárd. Összességében 4-5000 milliárd forinttal számol, ami tényleges fejlesztési támogatás.

Lázár: az Uniótól nem kapunk tulajdonképpen semmit
Szemben az összes gazdasági elemzéssel (ld. pl. keretes írásunkat) , amely szerint a legnagyobb probléma az uniós forrásokkal, hogy nélkülük leáll a szinte lélegeztető gépen lévő magyar gazdaság (az eddigi GDP növekedés egyértelműen ennek köszönhető) , a miniszter azonban még ezt az összeget sem tekinti valódi pozitívumnak, hiszen elmondása szerint a vámok eltörlésével, a szolgáltatások és áruk szabad áramlása hatalmas tőkekivitelt és veszteséget jelent az országnak, szerinte ezt egymásmellé téve nem kapunk tulajdonképpen semmit. Az Uniónak piacot és gazdasági lehetőséget jelentett. (2015 végén még maga Lázár is azt mondta, az uniós támogatások nélkül nincs se növekedés, se beruházás Magyarországon. Akkor azt mondta, szinte nincs esélye annak, hogy az ideihez hasonló mennyiségű pénzt juttassanak a gazdaságba. )
Mit adott nekünk az Unió?
Minden forintnyi uniós forráskifizetés átlagosan 3,5-szeres összegű beruházással járt együtt Magyarországon, minden 100 milliárd forintnyi pótlólagos uniós forrás körülbelül 6000 fővel járult hozzá a foglalkoztatás emelkedéséhez, s 2,2 százalékponttal lassította a vállalatok számának csökkenését 2009-2013 között – áll a Magyar Fejlesztési Bank 2015-ös elemzésében.
Problémásnak nevezte azt is, hogy a 3500 milliárd forintos infrastruktúra építés legnagyobb nyertesei még mindig külföldi vállalatok. Az elosztás uniós rendszere olyan, tette hozzá, hogy nehezen lehessen hozzáférni és ha sikerül, akkor olyan csoportokhoz kerüljön, akik visszafolyatják azt a mag országokba, akik a legnagyobb befizetők.

„Brüsszel szándékosan állít fel bürokratikus akadályokat, hogy nehezítse a pénzhez való hozzáférést” – mondta Lázár. Már önmagában a versennyel, közbeszerzési szabályokkal megakadályozzák, hogy a pénz nagyobbik része Magyarországon maradjon és a patrióta gazdaságpolitika jegyében magyar vállalatokhoz kerüljön. „Ez a pénz nem a Bizottságé, hanem a mienk. Nem ajándék, a gazdasági szuverenitásunk korlátozása komoly ár azért, hogy ehhez hozzáférjünk” – tette hozzá.

Még mindig nem kaptak eleget a nagyok?

A K-Monitor friss elemzése 4 magyar vállalkozót emel ki, akik jelentős összegekhez jutottak ebből a forrásból az elmúlt években – idézte Lázár, aki szerint az említetek az összes forrás 1-4%-át kapták, ami szerinte kevés – az egész nemzeti nagytőkének többet kéne kapnia. Valójában azonban – véleményünk szerint – hiba lenne összemosni a teljes magyar nagyvállalati szektort a négy, kiemelkedően sikeres vállalkozással. Ha 1-4 százléknyi pályázati forrás 4 ember kezében összpontosul, az komoly problémának tekinthető.

Kép:MTI

Mi lesz 2020 után?

Forrás van, de nem tudjuk, hogy lesz-e – hangsúlyozta Lázár. Most már úgy gondolja, szemben a korábbi álláspontjával, hogy valamilyen támogatás lesz 2020 után is, de nem közvetlen fejlesztési támogatás. Hanem sokkal innovatívabb és kreatívabb megoldásokat vár majd el az Unió.

A leszerződött 9600 milliárd ellenére nem robbant Magyarország versenyképessége
A kormány legnagyobb felelőssége annak a válasznak a megtalálása, hogy az uniós források nélkül hogy lesz növekedés – mondta a miniszter. Regionális összehasonlításban érdemben nem javult a régiós versenyképességünk a forrásdömping ellenére. Valami gond van, azt kell megtalálni – tette hozzá. A leszerződött 9600 milliárd forint ellenére nem robbant Magyarország versenyképessége, ami súlyos kritika. Hogy lesz ebből versenyképes állam, társadalom és gazdaság? – tette fel a kérdést Lázár.

Az államreform és bürokráciacsökkentés fontos eszköz a változtatásban, ezért jut majd 300 milliárd forint az államigazgatás digitalizálásra – ez lesz az eszköze annak, hogy az állam foglalkoztatási költségeit csökkentsék és megkezdjék a 150-200.000 fős leépítést. A jó felhasználás emellett csökkenti a bürokrácia mértékét is. Nem azért kell átszervezni, mert ma erre szükség van, hanem a holnap miatt – mondta Lázár. Hozzátette, nagy viták lesznek a k+f körül például, hiszen az ilyen források nagy része az előző ciklusban bérfejlesztésre ment el, aminek semmi köze hozzá – mondja Lázár.

Nem 2020-ban kell lekapcsolni a lélegeztető gépről azokat, akiknek ezt jeleni az EU-s pénz
A visszatérítendő támogatásokkal kell egy új kultúrát, rendszert kiépíteni, nem 2020-ban kell lekapcsolni a lélegeztető gépről azokat, akiknek ezt jeleni az EU-s pénz. Szerinte a kkv szektor fő problémája nem a hitel, hanem a tőkehiány, ezt kell valahogy megoldani. Több százmilliárd forintos nemzeti tőke programot kéne indítani ahhoz, hogy látható eredménye legyen. A bankoknak is odaszúrt a miniszter, mint mondta, a külföldi bankok piros lapot mutatnak a hiteleknek, nem vállalnak kockázatot, ami leszűkíti azon cégek körét, amelyek hitelhez juthatnak.
Mégis jöhetnek a pályázatírók

Ha valamit nem tudsz megszüntetni, állj az élére – mondta kérdésre válaszolva Lázár János a pályázatírókkal kapcsolatos viták és engedmények kapcsán. „Két évig küzdöttem ellenük, de ha nem lehet nélkülük, akkor működjünk együtt velük”- fogalmazott a miniszter.

Ezzel kapcsolatban a konferencia korábbi kerekasztal beszélgetésén Csepreghy Nándor miniszterhelyettes azt hangsúlyozta, a költségvetési körbe tartozó pályázatoknál nem használhatják a pályázatírók segítségét az állami szereplők, mert ott fontos, hogy ezt saját hatáskörben meg tudják oldani. „A piaci szereplőknek nem tudjuk és nem akarjuk megtiltani”, fogalmazott, de maximálták projektarányosan 2,5%-ban az erre elszámolható összeget, amivel a piacot akarják tisztítani. Véleménye szerint a korlátozás indokolt, mert ha a pályázatírók munkája tényleg megéri, akkor a cégek akkor is meg fogják fizetni, ha nem a pályázat keretéből elszámolható.

Ugyanitt a szakmai képviselője azt hangsúlyozta, kell közvetítő csatorna a szív és a végtagok között – ezt pedig a pályázati projektmenedzserek jelentik. E nélkül nem tudjuk biztosítani az EU által kötött pénzfelhasználást, ehhez kellenek a hiteles projektmenedzsment szervezetek. A 2,5%-os limit nagyon alacsony limit, az USA-ban 20% körül számolják egy projekt menedzsment költségeit, de az EU-ban is 12% körül számolnak vele átlagosan – hangsúlyozta a szakember.

Már most vannak rossz kompromisszumok

3000 milliárd forintnyi pályázat hozzáférhető most 130 pályázati ablakon keresztül, a fejlesztési ciklus 3. Évében vagyunk, nincs mire várni – hangsúlyozta. Ugyanakkor a pályázatok kiírása szintén vitás kérdés. Sokan automatizmusokban gondolkodnak: ami korábban működött, az legyen ugyanúgy. Szerinte viszont ezek nem szolgálják a versenyképességet. Ezért egyes pályázati kiírásokon akár hónapokig megy a vita, hogy hogyan legyen pontosan.

Már most vannak rossz kompromisszumok az új ciklusban, például az önkormányzatok bevonása a gazdaságfejlesztési forrásokba – közölte Lázár, aki nem látja, hogy hogyan lesz az önkormányzatoknak juttatott pénzből vállalkozásfejlesztés. Ha nem lesz, akkor a területfejlesztési OP-ből fognak átcsoportosítani.

A kkv-k számára jelentős változtatás, hogy a támogatási összeg 50%-át le lehet hívni a támogatási szerződés megkötésekor. A miniszter elmondása szerint ez komoly vitát váltott ki a saját emberei körében is, sokan attól félnek, a cégek egyszerűen lelépnek ezzel a pénzzel. Másfél éves küzdelem után döntöttek a változtatásról, de lehet, hogy nem is lesz tartós: mint Lázár mondta, lehet, hogy már fél év múlva szigorítani kell ezt a rendszert.

Egy tegnapi kormányhatározat szerint új pályázati értékelési rendszert kell kidolgozni április 15-ig. Az első elvárás, hogy pályázatot értékelni csak állami tisztviselő jogosult, 3000 ember végzi, kiszervezés nem lesz. Ez cél, amit most jogi keretbe kell illeszteni. Cél az is, hogy nyilvános értékelői szaknévsor kerüljön létrehozásra. Minden pályázatnak 2 értékelője kell, hogy legyen, ez a hivatali kötelezettség mellett ellátott plusz megfizetett tevékenység lesz – a cél mindenekelőtt Lázár elmondása szerint, hogy átláthatóbb és számon kérhetőbb értékelési rendszer jöjjön létre. "A könnyű pénzeknek vége, ez biztos" - mondta Lázár János.

Véleményvezér

Szégyenteljes helyre került Magyarország a jogállamisági index alapján

Szégyenteljes helyre került Magyarország a jogállamisági index alapján 

A magyar jogásztársadalom levizsgázott.
Schmitt Pál szelleme kísért Norvégiában

Schmitt Pál szelleme kísért Norvégiában 

A makulátlanság egy elengedhetetlen szempont Norvégiában.
Lengyelországnak jót tett a kormányváltás

Lengyelországnak jót tett a kormányváltás 

A lengyel gazdasági csoda nem három napig tart.
Magyarország Európában az utolsó helyen az egészségügyi kiadások rangsorában

Magyarország Európában az utolsó helyen az egészségügyi kiadások rangsorában 

Mindenképpen javítani kellene a finanszírozáson.
Magyarország a technikai államcsőd felé tart, megszorítások jöhetnek

Magyarország a technikai államcsőd felé tart, megszorítások jöhetnek 

A világgazdaság számai egyre javulnak, miközben a magyar államháztartás senyved.
Magyar Péter szerint levitézlett, idegen nyelven nem beszélő magyar politikusok vannak Brüsszelben

Magyar Péter szerint levitézlett, idegen nyelven nem beszélő magyar politikusok vannak Brüsszelben 

Tényleg ciki Brüsszelben az idegen nyelvet alig tudó magyar képviselők jelenléte.


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo