A nagyobb beruházások tényleges és jelentős rezsicsökkentést is eredményezhetnek, hiszen az akár csak néhány évtizeddel korábban épített házak sem feltétlenül felelnek meg a mai, korszerű energetikai szempontoknak. A falak szigetelése és a nyílászárók cseréje olyan beruházások, amelyek tényleges csökkenést hozhatnak az otthonok hőveszteségében, lévén, hogy egy átlagos magyar családi ház esetében a falakon keresztül 30-40 százalék, a tetőn át 20-30 százalék, a nyílászárókon keresztül 15-25 százalék, a padlón 10-15 százalék hő távozik. Az utólagos szigetelés a megfelelő technológiával és modern építőanyagokkal ezen a téren az ingatlanok jelentősen fejleszthetőek, így a fűtési technológia is lényegesen hatékonyabb lesz, a rezsiköltségek pedig érezhetően csökkennek. Arról, hogy hol és mivel érdemes szigetelni, és mennyi az ideális szigetelési vastagság, az Újház Rezsicsökkentő Kisokosából is tájékozódhatnak az ingatlantulajdonosok. A kiadvány a szigeteldahazam.hu oldalról ingyenesen letölthető.
Kutatás: ki számol több fűtésköltséggel?
Még mindig a gáz és a szilárdtüzelő a legnépszerűbb fűtési technológia, és nincs sokkal melegebb azok otthonában, akik többet fizetnek rezsire. Az Újház megbízásából készített kutatásából kiderül: sokan számítanak a fűtési költségeik növekedésére, és nem biztos, hogy a termosztát lentebb tekerése a leghatékonyabb módja a rezsiköltségek csökkentésének.
Véleményvezér
Ez már tényleg ciki, iskolakapu felújításra gyűjtenek adományokat az egyik vidéki nagyvárosban
Ha van már iskola, kapu is kellene.
Érdekes észrevétel, a kormány háborús riogatása óta csökken a születések száma Magyarországon
A demagógia nem használ a gyermekvállalásnak.
Óriási botrány az osztrák jegybanknál is, bár ott nem százmilliárdok tűntek el
Masszázs-gate Ausztriában.
