Külföldi befektetőkkel stabilizálhatja a hatalmát Kim Dzsongun

Szabadpiaci zónák megnyitása, déli befektetők és nyugati turisták Észak-Koreába csábítása lehet Kim Dzsongun célja. Ugyanakkor a külföld évtizedes démonizálása miatt a diktatúra nem engedhet meg egy Kínához hasonló nyitást, és az atomfegyverek leszerelése sem áll szándékában.

Tudjon meg mindent az EU vadonatúj Omnibus-csomagjáról, a szabályozás aktualitásairól, az MNB elvárásairól!
Hallgasson meg tapasztalt cégvezetőket az ESG-kihívások leküzdéséről!
Inspirálódjon, networkingeljen és szerezzen versenyelőnyt a fenntarthatóság terén!

Klasszis Talks & Wine Fenntarthatóság2025. február 26. Budapest

Részletek és jelentkezés >>

Észak-Korea, a világ talán legelszigeteltebb országa, így az ott zajló politika, gazdasági folyamatokról a külvilág nagyrészt csak találgatni tud. Az országot egyfajta sztálinista királyi családként irányító Kim-dinasztia aktuális tagja, Kim Dzsongun hat éve, alig 30 évesen került az ország élére. Azóta a médiában (külföldi hírszerzők és észak-koreai disszidensek értesülései alapján) egymásnak ellentmondó hírek jelenne meg arról, milyen változást jelentett a vezérváltás: hol tisztogatásokról, a diktatúra keményedéséről, hol a Kim-család hatalmának megingásáról, hol enyhülésről érkeztek hírek

Nem lesz atommentes a félsziget

A közelmúltban Észak-Korea hirtelen békülékenynek mutatkozott a nyugattal és Dél-Koreával szemben: áprilisban évtizedek először találkozott a két Korea vezetője, ezután Észak hivatalosan beszüntette atomprogramját. A nyitás eddigi csúcspontja Kim Dzsongun és Donald Trump amerikai elnök szingapúri találkozója volt, ahol többek között az USA-val és Déllel való megbékélésről és a Koreai-félsziget atommentesítéséről írtak alá közös nyilatkozatot.

Kim Dzsongun érkezése Szingapúrba/ MTI-Fotó - EPA/TERENCE TAN

A záródokumentumban meglehetősen kevés konkrétum szerepel: Észak-Korea már korábban beszüntette az új atomfegyverek gyártását, de valamennyi robbanófej még van náluk raktáron. A teljes félsziget atommentesítése azt is jelentené, hogy az USA-nak is ki kéne vonni a Dél-Koreában tartott atomrakétákat, amire aligha lesznek hajlandók. Valóban meglepő fordulat azonban, hogy a korábban minden nemzetközi fórumon ellenséges hangú, időnként egyenesen Washington lebombázásával fenyegetődző rezsim hirtelen békejobbot nyújtson.

Már nem a hadsereg az első

A nyugati elemzők az új fejlemények tükrében igyekeznek újra összerakni, mi történhet most Észak-Koreában. Az új, terjedő narratíva nagyjából a következő: Kim Dzsongun hatalomra kerülése után szakított apja korábbi, a hadsereget előtérbe helyező politikájával, és a gazdaság stabilizálását, nagyobb jólétet ígért. A terv része volt az atomprogram felgyorsítása is, mivel úgy gondolta, a többi ország komolyabban veszi majd Észak-Koreát, ha az képes nukleáris csapásmérésre, és emiatt idővel fel fogják oldani a gazdasági szankciókat.

G7: Trump a világ ellen
Botrányba fulladt a kanadai g7-es találkozó, az USA és az elvileg szövetséges országok megegyezése Trump vámtervein bukott el. Hétből hat ország egységes, de az Egyesült Államok nélkül keveset tudnak tenni a klímavédelem és a szabad kereskedelem érdekében.
Észak-Koreában a leggazdagabb egy százalékot a kommunista párt vezetői mellett hosszú ideig át a hadsereg tisztjei jelentették. A jelenlegi diktátor apja, Kim Dzsongil a ’90-es években vezette be a szongun (vagyis „első a hadsereg”) politikáját, ami a katonatisztekből kiváltságos osztályt csinált. Miközben a köznépet éhínségek tizedelték, az ország GDP-jének negyedét a hadseregre költötték, a tiszteket pedig nyugati luxuscikkekkel halmozták el.

Kim Dzsongun hatalomra kerülésekor ezzel szemben új jelszót adott ki, ez lett a pjongdzsin, azaz a „párhuzamos fejlesztés irányvonala”. Ez azt jelentette, hogy az államnak az atomfegyverek és a gazdaság, infrastruktúra fejlesztésére kell koncentrálnia. Ez nem jelent feltétlenül teljes szakítást Kim-Dzsongil politikájával, aki már 2002-ben kis mértékben teret adott a magántőkének, és a sztálini állami vállalatok mellett megjelentek a magánkézben levő üzletek, kávézók, éttermek, amelyek elsősorban a politikai és katonai elitet szolgálták ki.

Erősödő tőkésosztály, egyre több okostelefon

A Vice Kínában élő, Észak-Koreát többször megjárt riportere, Christian Petersen-Clausen két éve meglepetten tapasztalta, hogy Phenjan egyes részein egyre több embert lát nyugati mobiltelefonnal, német autókkal közlekedni. A magántőke engedélyezése Észak-Koreában egy új társadalmi osztály megjelenéséhez vezetett, akik a közelmúltban komoly gazdasági és politikai tényezővé váltak. Michael Madden Észak-Korea-szakértő szerint az új tőkés réteg szoros kapcsolatot alakított ki Kim Dzsongun rezsimjével, a kenőpénzek fizetése általános gyakorlat. Madden szerint a vagyonosabb észak-koreai vállalkozók hasonló erővé váltak az utóbbi években, mint az oroszországi oligarchák a ’90-es években. Az észak-koreai állam az utóbbi években számos gazdasági területet átengedett a vállalkozóknak, akiknek mára a közlekedésben, az ingatlanszektorban és az építési projektek kivitelezésében is vannak érdekeltségeik, és nagy szerepük van abban, hogy az észak-koreai gazdaság még talpon tud maradni, és nem ismétlődött meg a ’90-es évek gazdasági összeomlása, éhínsége.

Az új tőkésréteg növekvő befolyása Kim Dzsongun uralkodása alatt is tovább nőtt, ami már önmagában arra sarkallta az észak-koreai vezetést, hogy nyisson a külvilág felé. Emellett Kim Dzsongun nem tudta beváltani az ígéretét, hogy növelni fogja az ország jólétét és eléri a szankciók feloldását. A nukleáris program elindítása épp az ellenkezőjét érte el annak, amit reméltek, és további gazdasági szankciókat vont csak maga után. Észak-Korea legfőbb partnere, Kína is embargót vezetett be, többek között az olajimportot is leállította Észak-Koreával szemben. Igaz, a gazdaság 2016-ban, a fokozódó liberalizáció miatt így is növekedni tudott, a további növekedéshez viszont már külföldi tőkére lehet szükség.

Turistákat, befektetőket várnak

A hétfői Trump-Kim-csúcstalálkozó óta, a közös nyilatkozat alapján az elemzők egyetértenek abban, hogy a rezsim célja a külföldi befektetők megszerzése lesz. Az Economist elemzője szerint valószínű, hogy Észak-Korea speciális gazdasági zónákat jelöl majd ki, hasonlóan a kínai gazdaságot liberalizáló Deng Xiaoping reformjaihoz. Ezek között lehet az ország egyik legnagyobb ipartelepe és a dél-koreai határ melletti Kumgang-hegyi turisztikai zóna, amely ma egyike az ország kevés, dél-koreai turisták számára is látogató területeinek.

Az idegenforgalom fejlesztésétől különösen sok hasznot remél a Kim-rezsim: a közelmúltban készült műholdfelvételeken nagy építkezések nyomai láthatók a félsziget keleti partvidékén található turisztikai zónában is. Ami a vállalati befektetéseket illeti, ezen a téren szinte biztosan a kínai vállalatok hegemóniája érvényesül, hiszen Észak-Korea jelentős mértékben függ a Kínai élelem- és energiaexporttól. Juthat emellett hely Dél-Koreai cégeknek is, a mesterségesen felduzzasztott északi nehéziparban például a Hyundai találhat partnerekre.

Észak-Korea egyenruhás szurkolócsapata a téli olimpián
MTI Fotó: Czeglédi Zsolt

Politikailag ennél már kockázatosabb lehet az amerikai és japán cégek megjelenése. A két országot az észak-koreai propaganda évtizedeken át a korai nép legfőbb ellenségeiként mutatta be (az USA-t a koreai háborúban való részvételért, Japánt a félsziget 40 éves megszállásáért). Kérdéses, ezek után meg lehetne-e magyarázni az amerikai vagy japán üzletemberek megjelenését, és szavatolható-e a biztonságuk. A phenjani propagandistákat már a Trump-Kim-találkozó is kínos helyzetbe hozta, a csúcsról csak elvétve tudósítottak, a napokban inkább a kezdődő rizsültetési szezonról volt szó az észak-koreai médiában. Az mindenesetre nem valószínű, hogy Észak-Koreát a befektetési szempontból javasolt országok között emlegetik majd a nemzetközi kereskedelmi szervezetek.

A diktatúra marad

Nagyon megjárhatja, akire rászáll a Nagy Testvér
A kínai, aki csődbe vitte cégét, nem fizette meg adósságát, vagy akár csak helytelenül viselkedik a nyilvánosságban, azzal számolhat, hogy nem utazhat és ha felhív valakit, száma mellett figyelmeztetés jelenik meg...
Abban az elemzők tehát biztosak, hogy Kim Dzsongun a koreai gazdaság valamilyen mértékű megnyitására készül. Az már kérdéses, hogy meddig hajlandó elmenni. Egyesek szerint a rezsim egyfajta csapdában van, hiszen uralma teljes mértékben arra épül, hogy elzárja a lakosságot a külvilágból érkező hírektől és propagandával rejti el valódi természetét. Ha a kisemberek rácsodálkozhatnak, és látják, hogy Észak-Korea mégsem maga a földi paradicsom, meginoghat a rezsim hatalma.

Mások, például a Weekly Standard elemzője, Ethan Epstein szerint ugyanakkor lehet, hogy Kim Dzsongun a Kínai Kommunista Párt modelljét próbálja követni. Ennek lényege, hogy a gazdaság liberalizálásával, az így teremtett nagyobb jóléttel megvásárolja az emberek lojalitását. Vagyis a diktatúra semmivel sem lesz puhább – ahogy Deng Xiaoping is könyörtelenül felszámolt minden demokratikus megmozdulást – de az elnyomást innentől a növekvő jóléttel ellensúlyozzák, illetve legitimálják.

Az tehát biztosnak tűnik, hogy Észak-Korea továbbra is totalitárius állam marad. A szingapúri csúcstalálkozón egy szó sem esett az emberi jogokról, vagy az észak-koreai politikai rendszer bárminemű megváltoztatásáról. Ebből a szempontból az egyetlen különbség az, hogy mostantól többé-kevésbé nyugati legitimáció mellett működhet a diktatúra.

Bemutatjuk a Piac & Profit Online Akadémia kurzusvezetőit!
Új szolgáltatással jelentkezik a Piac & Profit a hazai kkv-döntéshozók üzleti tudásának gyarapítása érdekében. Piac & Profit Online Akadémiát indítottunk a Piac & Profit Konferenciák legsikeresebb, legjobb előadói kurzusvezetői közreműködésével. Az online képzések egyre népszerűbbek, sokak számára elérhetőbbek. A konferenciákon felhalmozott tudásokat ajánljuk a kkv-döntéshozóknak és az adott szakma jövőjét előre megismerni akaróknak.

Véleményvezér

Újabb uniós pénzből épült fideszes luxusvillára lelt Hadházy Ákos, fedőneve borászat

Újabb uniós pénzből épült fideszes luxusvillára lelt Hadházy Ákos, fedőneve borászat 

Nincs következménye az uniós pénzek széthordásának.
Bealudt a nemzeti egészségbiztosító, 2017-es díjakkal próbálnak orvost találni

Bealudt a nemzeti egészségbiztosító, 2017-es díjakkal próbálnak orvost találni 

Nyolc éve nem veszik észre az egészségbiztosítónál az inflációt.
Bayer Zsolt is kapott a guruló dollárokból

Bayer Zsolt is kapott a guruló dollárokból 

Becsapott a villám a Fideszbe.
A lengyelek féláron mobilozhatnak hozzánk képest

A lengyelek féláron mobilozhatnak hozzánk képest 

Szomorú statisztika a mobilpiacon.
Egy fideszes polgármester bepöccent a kormányra

Egy fideszes polgármester bepöccent a kormányra 

Meglepetésre ébredt egyik reggel a polgármester.
Újabb megszorítás a szenzációsnak ígért évben

Újabb megszorítás a szenzációsnak ígért évben 

A betegek is pórul járnak.


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo