A dokumentum szerint míg 2002-ben 27,11 százalék, 2022-ben 12,68 százalék volt a pulyka részesedése a vágóbaromfi előállításában.
Becslések szerint húsz év alatt az egy főre eső pulykahúsfogyasztás is megfeleződött. Magyarország korábban a világ legnagyobb pulykafogyasztói között volt; 2003-ban és 2004-ben Izrael és az Egyesült Államok után hazánkban fogyasztották a legtöbb pulykahúst, évente 7-7,5 kilogrammot. Ma az éves fogyasztás az EU-országok átlagos értéke, 3,7 kilogramm fejenként.
A szervezet úgy látja, a visszaesésben nagy szerepe volt a koronavírus-járványnak, az orosz-ukrán konfliktusnak, energiaválságnak és az inflációnak, amelyek miatt csökkent a prémiumtermékek, így a pulykahús iránti kereslet.
Az ágazat csökkenése más mutató alapján is látható: a szövetség taglétszáma a 2021-es 256-ról idén tavaszra 198-ra, a tartási helyek száma is ezzel párhuzamosan 325-ről 269-re csökkent. A Baromfi Termék Tanács adatai alapján jelenleg pulyka tenyésztésére, nevelésére és hizlalására egymillió 275 ezer négyzetmétert használnak a termelésben.
A termelési költségeket alapvetően befolyásolták az elmúlt időszak takarmányárai, amelyek 2021-hez képest 2022-ben jelentősen nőttek. Az okok közül kiemelték az aszályt, az orosz-ukrán konfliktusból adódó bizonytalanságot is. A magas árszint 2023 első féléve után csökkenni kezdett, de még mindig nem tért vissza a 2021-es, "normálisnak mondható" szintre.
A magyar baromfi ágazat a legnagyobb termelési értéket előállító állattenyésztési ágazat: évente mintegy 700 ezer tonna vágóbaromfi termelésével, mintegy 1,2 milliárd étkezési tojás előállításával, az alapanyag-termelés szintjén mintegy 500-550 milliárd forint értéket hoz létre.
