Továbbra is jelentős profitabilitás jellemzi a magyar bankrendszert, 18,9 százalék volt a sajáttőke-arányos jövedelmezősége tavaly év végén. A nem teljesítő hitelek aránya mind a vállalati, mind a lakossági piacon alacsony – ismertette.
Fotó: DepositPhotos.com
A jelentés szerint a nettó kamatjövedelem 14 százaléka a korábbinál alacsonyabb betéti kamatbegyűrűzésnek köszönhető, a bankrendszer profitabilitását a gyengébb betéti kamattranszmisszió – minden más változatlanságát feltételezve – az elmúlt egy évben mintegy 304 milliárd forinttal támogatta.
Kiemelte, hogy a bankszektor jelentős tartalékokkal rendelkezik: a szabad tőke értéke az év végén 2025 milliárd forint volt. A bankrendszer tőkehelyzete az előretekintő szolvencia stressztesztben szereplő három forgatókönyv bármelyikének bekövetkezése esetén robusztus maradna.
Kockázatokat a lakáspiacon látnak, mert az elmúlt két évben jelentős volt a lakásárak emelkedése Magyarországon – mondta, és kiemelte: ennek az eredménye a lakásárak historikusan magas túlértékeltsége. A lakásárak nominálisan 23,5 százalékkal emelkedtek 2025 folyamán, a lakáspiaci túlértékeltség pedig 22,5 százalékra nőtt. A felülértékeltség növeli egy lakásár-korrekció kockázatát a jelentés szerint, ami a hitelek fedezettségére is kedvezőtlenül hatna. A bedőlések kockázatát mérsékli ugyanakkor, hogy a hitelfelvevők átlagos jövedelemarányos törlesztőrészlet mutatója (JTM) a megnövekedett hitelösszegek ellenére sem emelkedett, és a hitelek törlesztőrészlete a teljes futamidőre fix.