Arra is kitért, hogy a hitelpiac 2025-ben jelentősen élénkült, ugyanakkor a bankok jövedelmezőségének másik oldalát, a hitelek teljesítményét vizsgálva is kedvező a kép. A nem teljesítő hitelek aránya továbbra is historikusan alacsony, a háztartási állományban 1,6 százalékra, a vállalatiban 3,2 százalékra csökkent, az előző évi 4,2, illetve 3,9 százalékról. Három kockázati tényezőt emelt ki: az egyik, hogy a babaváró hitelek ötödénél nem teljesült a gyerekvállalási feltétel 2025 második feléig. A második, hogy az elmúlt időszak energiaáremelése az energiaintenzív vállalatoknál majd megjelenhet profitabilitásban, és így az adott hitel teljesítményét is befolyásolhatja. Ez jelentős, a vállalati hitelállomány negyedét kitevő hitelmennyiséget érint, ami a következő időszakban szorosabb monitoringot indokol. A harmadik pedig az, hogy a kamatstop – jelenleg végdátum nélküli – eltörlése veszteséget jelenthet a szektor számára, ennek a rendezése a szektor jövedelmezősége szempontjából kérdést jelent a jövőben – fejtette ki Banai Ádám.

Az ebben érintett portfólió rendkívül heterogén, a hátralévő futamidő pedig sok esetben rövid, az elmúlt négy évben a bruttó átlagbér emelkedése ellensúlyozná az eltörléssel keletkező törlesztőrészlet növekményt – felelte újságírói kérdésre Dancsik Bálint főosztályvezető.

A jegybank javasolja a támogatott lakossági hitelek árazási képletének újragondolását, az abban szereplő „ÁKK-szorzó” kivételét. Erről elkezdődtek az egyeztetések az új kormányzattal, számos javaslatot fel fognak vetni – válaszolta kérdésre Banai Ádám.