Javuló bizalom: hazánk törlesztheti adósságait

Ütemesen és jelentősen csökken a magyar adósság törlesztésének leállása elleni biztosítások ára a londoni adósságpiacon. Angol elemzők szerint Magyarország akár már 2012-ben is csatlakozhat az euróövezethez. Az Ecostat viszont lehangoló statisztikákat közölt a jövő évről: bár korábban növekedést prognosztizáltak, a GDP 0,6 százalékkal is csökkenhet.

A szuverén nem teljesítővé válási kockázatra kötött hitelpiaci származékos csereügyletek (credit default swaps, CDS) - gyakorlatilag a törlesztési leállások elleni biztosítások - ára az irányadó ötéves futamidőre Magyarország esetében a hétfői kereskedésben 3,025 százalék volt a pénteken mért 3,15 százalékos záró után - közölte a távirati iroda érdeklődésére a CMA DataVision vezető londoni adósságpiac-figyelő és adatközlő cég. Már a múlt hét végi magyar CDS-árazás is jelentős enyhülést mutatott a korábbi időszakhoz képest, a Nemzetközi Valutaalap (IMF), az EU és a Világbank 25,1 milliárd dolláros pénzügyi védőhálójának hatására.

A CMA DataVision hosszabb visszatekintésű adatsora szerint e határidős piaci törlesztés-biztosítási ügyletek ára szeptember 29-én még 1,71 százalék volt a piacon lévő magyar adósság esetében, október közepén már 5 százalék felett járt, csúcspontját október 24-én érte el, 6,05 százalékkal. A hétfői állapot szerint innen alig több mint egy kereskedési hét alatt három százalékpontnál nagyobb mértékben szűkült a magyar CDS-felár.

Ez azt jelenti, hogy például az európai adósságpiacon minden 10 millió euró magyar adósság nem teljesítővé válás elleni biztosítása öt év futamidőre jelenleg 302,5 ezer euróba kerül, a piaci pánik csúcspontján kért több mint 600 ezer euró helyett. Londoni elemzők a magyar CDS-felárak korábbi kiugrását erősen eltúlzottnak minősítették.

Lehangoló Ecostat jelentés

Jelentősen rontott a jövő évi gazdasági növekedési előrejelzésén az Ecostat, a GDP 1,3 százalékos bővülése helyett 0,6 százalékos csökkenést valószínűsítenek, az idei 1,8 százalékos növekedést követően. A szigorú fiskális politika az egyik oldalról hozzájárulhat a hosszú távon fenntartható egyensúly megteremtéséhez, a másik oldalról viszont tovább rontja a magyar gazdaság növekedési kilátásait. A szigorú monetáris politika és a magas alapkamat segítik a forint stabilitását, de visszafogják a gazdaság növekedését. Az idén 11,2 százalékkal bővülő kivitelt és 10,1 százalékkal növekedő behozatalt várnak, míg jövőre az export és az import is 4,1 százalékkal bővülhet. A mezőgazdaság a tavalyi visszaesés után 2008-ban a növekedés egyik motorja lett, a bázishatás miatt nem várható reálisan, hogy ugyanez 2009-ben is megismétlődjön. Az állami kiadások, így a társadalmi transzferek és munkajövedelmek visszafogása nem csupán a közösségi fogyasztást veti vissza, hanem rányomja bélyegét a háztartások fogyasztására is, ami az idei 0,4 százalékos növekedést követően jövőre 0,8 százalékkal eshet vissza. A prognózis szerint a jegybanki alapkamat az idén nem csökken, jövőre 8,5 százalékra mérséklődhet az év végére. Az államháztartás eredményszemléletű hiánya az idén a GDP 3,4 százaléka, jövőre 2,5 százaléka lehet.

GS: a törlesztés nem áll le

A Goldman Sachs pénzügyi szolgáltató csoport Londonban kiadott heti felzárkózó térségi helyzetértékeléseinek múlt hét végi legfrissebb összeállítása szerint még a 4 százalék körüli CDS-árazás is azt jelentette, hogy a piac ezen a szinten hozzávetőleg 24 százalékos valószínűséggel árazta a magyar szuverén adósságtörlesztés leállását ötéves távlatban.

A GS londoni elemzői úgy tartják: ez minden valószínűség szerint "hatalmas mértékű túlbecslése" volt a nem törlesztővé válás esélyének, ezért nem számolnak azzal, hogy a közép-európai EU-tagországok leállnának szuverén devizaadósságuk törlesztésével. A ház meglepőnek nevezte, hogy a piac ilyen nagy mértékben átértékelte EU-tagállamok törlesztési csődjének valószínűségét.

Mikortól lehet euró?

A Barclays Capital londoni befektetési csoport a magyar pénzügyi védőcsomagról kiadott új elemzésében azt írta, hogy a csomag részét képező "méretes" EU-hozzájárulás, valamint a fájdalmas költségvetési programra tett magyar kormányzati kötelezettség-vállalás mögött valószínűleg egy olyan stratégia áll, amelynek célja a gyors magyar eurócsatlakozásról szóló konkrét tervek kidolgozásának lehetővé tétele.

A Barclays Capital londoni elemzői szerint Magyarország 2010 elejére, vagy akár még korábbra is kitűzheti belépését az eurócsatlakozás előtt kötelező ERM-II. árfolyamrendszerbe, ami az euró bevezetésének potenciális dátumát 2012 elejére is előrehozhatja.

A Goldman Sachs múlt hét végi londoni elemzésében megerősítette: alapeseti forgatókönyve továbbra is az, hogy Lengyelország és "valószínűleg" Magyarország jövőre belép az ERM-II.-be, és Lengyelország 2012-ben, Magyarország pedig 2013-ban bevezetheti az eurót.

Citybeli elemzői körökben az eddigi konszenzus Magyarország 2014-es euróövezeti belépését valószínűsítette.

Véleményvezér