A magyar céges világban 2021-től kezdve jelent meg igazán hangsúlyosan, a közvélemény számára is nyilvánvaló módon az ESG kifejezés. A környezeti, társadalmi hatások és vállalatirányítási modellek komplex és összehangolt rendszerének igénye a jogalkotó részéről a Magyar Nemzeti Bank pénzügyi szektornak szóló, zöld ajánlásaival vált egyértelművé. Nem véletlen, hogy a bankok kerültek a fősodorba, hiszen ők a magánpénzek célzott allokálásával az egész gazdaság működésére hatással vannak, egyfajta katalizátorai lehetnek a zöld átmenetnek.

Ezt követően 2023 decemberében fogadta el a Magyar Országgyűlés az ESG törvényt, aminek a bankok kifejezetten örülhettek. „A pénzintézetek felé akkor már elvárás volt, hogy az ügyfeleik környezeti kockázatait építsék bele kockázatkezelésükbe, hiteljóváhagyási folyamataikba és a termékeik árazásába, amihez viszont nagyon sok adatra volt szükségünk a cégektől. Az ESG törvény megszületésével úgy tűnt, hogy végre könnyebben, első kézből juthatunk hozzá ezekhez az információkhoz” – mesélt a kezdeti optimizmusról Máté Károly, a CIB Bank fenntarthatósági vezetője.

2025. júniusában azonban módosították az ESG törvényt, jelentősen lecsökkentve a jelentéstételi és beszámolási kötelezettséggel érintett vállalatok körét. „A szabályozás enyhítésének mi pénzintézetként nem örültünk, hiszen ismét térhettünk vissza a külső adatszolgáltatókhoz, ahelyett, hogy a cégektől direkt módon kaptuk volna meg ezeket az információkat” – tette hozzá Máté Károly.