A szakértő hozzátette, hogy az uniós szabályok lényegesen több paramétert követelnek meg, ezért is készülhettek több mint 600 adatpontot tartalmazó jelentések. Ezzel szemben a hazai ESG törvény racionális keretet, így egy 152 kérdésből álló maximum kérdőívet határozott meg a vállalkozások számára, ami a cégek ESG beszámolójának és az ellátási láncuk átvilágításának alapját képezi.

„Ugyanakkor nem a kérdőív kitöltése a lényeg, hanem az, hogy a vállalat kezdjen el saját, komplex, kockázatkezelési rendszert kiépíteni, amelybe a fenntarthatósági és környezeti kockázatokat is beépíti. A hatáslényegesség a fontos” -hangsúlyozta.

Ha üzletbe is vág, rögtön fontossá válik

Amennyiben egy cég látja, hogy jól felfogott üzleti érdeke, hogy a kockázatkezelési folyamataiba, nem pénzügyi kockázatként beépítse a klímaváltozás hatásait (pl. egy bank esetében egy mezőgazdasági beruházásnál hogyan befolyásolhatja a kamatok visszafizetését az adós részéről, ha az aszály miatt gyengébb lesz a terméshozam), akkor rögtön felcsillan az ügyfél szeme, és már nem valami elvont fogalomként tekint az ESG-re, ami az egészen ismeretlenül csengő Scope 1-ből és Scope 2-ből áll. A 2022-es energiaársokk egyébként sokat javított a cégek szemléletén, ott a saját bőrükön érezték meg, hogy a fenntarthatósági beruházások akár a túlélés zálogai is lehetnek.