Egy ilyen „aha-élményt” osztott meg Wieder Gergő, a KPMG ESG igazgatója. „Egy kötvénykibocsátás előtt álltunk egy céggel, és az ügyfél nem értette, hogy miért kell a fenntarthatósági szempontokkal foglalkoznia. Az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) ugyanakkor jelezte, hogy a kötvény vagy zöld lesz, vagy nem vesz belőle. Ráadásul a zöld kötvény még 25 bázispontos kamatkedvezményt is jelentett a vállalat számára.”
Wieder Gergőnek az a tapasztalata, hogy a fenntarthatósági és minden egyéb riportoknak körülbelül az egyharmad része a gyakorlatban is nagyon hasznos, a többi nem feltétlenül. Ami viszont hasznos, az igazán életbe vágó lehet a társaság működése szempontjából. Nem jó gyakorlat, ha egy ötszáz főt foglalkoztató társaság nem tudja megmondani, lejelenteni, hogy mennyi villamosenergiát használ évente, pedig ez a saját kontrolling és kockázatkezelése miatt is lényeges lenne – tette hozzá.
Erősebb szerepet kaphat a pragmatizmus az ESG-szabályozásban
Abban egyet értettek a felek, hogy a jelentéstételi kötelezettség túlzásba vitele senkinek sem tesz jót, az ezzel járó erőfeszítések nagy része haszontalan lehet, így bele is fáradhatnak a cégek a temérdek adminisztrációba. „Az ugyanakkor nagyon fontos, hogy meg legyen egy vállalatban az ESG szakértelem, és a fenntarthatóság iránti elkötelezettség a legfelsőbb szintekről, a vezérigazgatótól, vagy a pénzügyi vezetőtől érkezzen” – mondta Bozsik Balázs. Az MVM kiemelt fenntarthatósági és ESG tanácsadója úgy látja: az egyesült államokbeli és a nagy-britanniai fenntarthatósági előírások észszerűbbek, mint az európaiak. Véleménye szerint az Európai Unióban a jogalkotók sokszor úgy hoznak szabályokat, hogy előzetesen nem is tesztelték a tervezett szabályok működését, életszerűségét a gyakorlatban.
Az ESG tanácsadó meglátása szerint az Európai Bizottság február végi „Omnibus” nevű ESG szabályozási egyszerűsítési javaslatcsomagjai részben ennek a túlszabályozási kudarcnak a beismerését is jelentik. Ezzel párhuzamosan rámutatott: a magyar ESG-törvény más utat járt be, de lekövette az eddigi változásokat is. Bozsik Balázs kiemelte azt is: fontos a hazai szabályozásban az Alkotmánybíróság döntése a Klímatörvény újra alkotásáról, amely egyúttal jó lehetőséget szolgáltat arra, hogy az éghajlatváltozás mérséklése és az alkalmazkodás terén újragondolják a döntéshozók a Magyarország előtt álló lehetőségeket és kihívásokat.
