Riport igen, felesleges jelentésírás nem
Bár az ESG törvény módosításával jelentősen szűkült a beszámolásra kötelezett cégek köre (az első hullámban kb. húsznak kellett, a másodikban nagyjából 120-130 vállalatnak kell majd elkészítenie az ESG jelentését, a kkv-k pedig felmentést kaptak), a kerekasztalnál olyan nagyvállalatok képviselői foglaltak helyet, akik átestek már a procedúrán. Ilyen a Magyar Telekom is, amely tőzsdén jegyzett telekommunikációs szolgáltatóként már huszonkét éve készít különböző fenntarthatósági jelentéseket. Az viszont kétségtelen, hogy az új, európai uniós irányelvekkel jelentősen megnőtt ezeknek a riportoknak a száma. „Idén június 30-val zártuk le minden 2024-es ESG jelentéstételi kötelezettségünket” – említette meg Párkányi-Várkonyi Diana, a Magyar Telekom Tőkepiaci Kapcsolatokért felelős HUB vezetője.
Fotó: Klasszis Média / Dala Gábor
„A jelentéskészítési folyamat szempontjából folyamatos készenlétet igényelt a menet közben változó jogszabályi környezethez való alkalmazkodás” – tette hozzá.
A szabályozó hatóság képviselője is hasonlóan látja a helyzetet. Molnár Csaba Gábor, a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatóságának ESG igazgatója kiemelte, hogy a jelentéstétel elsősorban a transzparencia miatt fontos, és bízik abban, hogy a nyilvánosság később maga fogja ösztönözni a vállalatokat a megfelelésre. „Az első körös, még túl komplikált beszámolókat az érintettek végigküzdötték, utána pedig egy nagy megkönnyebbülés érkezett el.”