Összességében 4,1 százalék lehet az idei éves inflációs ráta; míg az élelmiszerek esetében látható folyamatok a dezinflációt támogatják, addig a gyengülő forintárfolyam, amennyiben nem jön pozitív korrekció, felfelé mutató inflációs kockázatot jelent a bérek alakulása mellett.
A bérminimumok emelkedése nyomán feljebb tolódó teljes bérskála a reálbéremelkedésen keresztül támogatja a fogyasztást, de egyelőre kérdéses, hogy a vállalatok az erőteljesen növekvő bérköltségeket tudják-e érvényesíteni az áraikban. Ezen felül a szintén jelentős inflációs tételt jelentő üzemanyagárakra további kockázatot jelent az OPEC által bejelentett újabb kitermelési kvóta csökkentés, valamint esetlegesen a közel-keleti konfliktus olajellátást is érintő további eszkalálódása.
Ezen túlmenően a fő kérdés jelenleg a jegybanki inflációs célhoz való visszatérés, mivel a 3 százalékos jegybanki inflációs cél stabilan fenntartható elérése legkorábban 2025-ben várható, de az éves átlagos infláció még ekkor is 3 százalék fölötti lehet. A márciusi inflációs adatok lehetővé teszik a jegybank számára a megkezdett kamatcsökkentés folytatását, azonban az ország kockázati megítélésének alakulása is olyan tényező, amely a kamatcsökkentés mértékét befolyásolhatja.
Részletek
A terményárak nemzetközi árjegyzései vegyesen mozogtak márciusban, a növényi olajok, a tejtermékek és a húsfélék esetében emelkedtek az árak, míg a cukor és a gabonafélék árindexe lejjebb jött. Hét hónapos csökkenés után márciusban emelkedett a FAO globális élelmiszerár-indexe, főként a növényi olaj magasabb világpiaci árának köszönhetően.
