Ugyanakkor a hazai mezőgazdasági termelői árindex tovább süllyedt az év elején, ami segíti a legnagyobb súlyú inflációs komponens mérséklődését és egyben lefelé mutató kockázatot is jelent, mivel amennyiben az idei évben éves átlagban nem változnának az élelmiszerárak a tavalyi árakhoz képest, az fél százalékponttal mérsékelné a várt infláció ütemét. Ezt a folyamatot segíti, hogy több élelmiszertermék esetében jelentettek be jelentősebb árcsökkentéseket, továbbá az élelmiszerárak emelkedését a visszaeső kereslet is fékezi. Ezenkívül a kiskereskedők több esetben csökkentették azon termékek árrését is, amelyekbe beépítették a korábbi árplafonon elszenvedett veszteségeiket.

Az inflációs részadatokat éves szinten vizsgálva a kosáron belül 30 százalékos súlyt kitevő élelmiszerárak mindössze 0,7 százalékkal nőttek, ami részben bázishatások, részben pedig az egyre szélesebb körű árcsökkentések eredménye. Az infláción belül 8 százalékos súllyal szereplő szeszesitalok és dohányáruk és a 4 százalékos súllyal szereplő ruházkodási cikkek árai is 4,4 százalékkal nőttek, míg a 8 százalékos súlyt képviselő tartós fogyasztási cikkek árai 1,8 százalékkal csökkentek.

Az 5 százalékos súllyal szereplő háztartási energiaár 3,1 százalékkal csökkent, a 19 százalékos súlyt képviselő egyéb cikkek (gyógyszer, testápolás, kulturális cikkek, lakásfelszerelés) és üzemanyagok összevont árkategória 3 százalékkal emelkedett, ezen belül az üzemanyagárak a februári 2,4 százalékos csökkenést követően márciusban 2,3 százalékkal drágultak. A 26 százalékos súllyal a második legnagyobb kategóriát jelentő szolgáltatások áremelkedése már 10 százalék alá süllyedt, 9,9 százalékkal bővült, egyszámjegyű növekedést legutóbb 2022 decemberében láthattunk - írta az elemző.