Nem mindig egyértelmű

Sajnos ez nem egyértelműen derül ki a vásárláskor, vagy épp pénzfelvételkor – annak összege ugyanis csak ritkán kerek összeg. Vagyis a forintban kimutatott összeget azonnal el kell osztani a vásárlás pénznemében feltüntetett árral, hogy rájöjjünk, milyen árfolyamon akarják nekünk biztosítani a forintban fizetés lehetőségét. Ezt azért nehéz egy bolti sorálláskor kivitelezni. 

Készpénzfelvételnél sem jobb a helyzet – figyelmeztet a BiztosDöntés.hu pénzügyi szakértője –, mivel ott a legtöbb automata nem azt írja ki, hogy a felvenni kívánt összeg mennyi forintban, hanem azt, hogy egy forintért mekkora összeget kapsz az automatától a pénzfelvételkor. Vagyis nem euró/forint, hanem forint/euró árfolyamot jelenít meg. A 420 forintos euró árfolyam esetében így a kijelzőn 0,0023809 jelenik meg. Ember legyen a talpán, aki ezt átlátja – a 385 forintos euróárfolyam 0,0025974-es forint/euró árfolyamot jelent.

Néhány esetben online vásárláskor is találkozhatunk DCC-vel, ilyen esetben is a webshop üzemeltetője az, aki komoly kényelmi díjjal megspékelve rossz árfolyamot kínál – így a külföldi webes vásárlásoknál is érdemes elkerülni a forintban történő fizetést – válasszuk azt az opciót, hogy az üzemeltető webshop által alapesetben felkínált pénznemben fizetünk. 

Könnyen lehúzás lesz a vége

A DCC-t kínáló bankok esetében nem feltétlenül kell őrült kapzsiságra gondolni – bár némely árfolyam valóban az uzsorásság határait súrolja. Egyszerűen arról van szó, hogy a forint – néhány környező országtól eltekintve – egzotikus valutának számít, amire a külföldi kereskedelmi bankoknak nem igazán van szüksége. Így nekik – meglehetősen borsos áron és a már jelzett kényelmi díj mellett – fel kell számolniuk annak a költségét, hogy a forintot visszaváltják saját fizetőeszközükre. Ez jóval költségesebb, mint például egy euró fizetést itthon forintra konvertálni.