Sokan tapasztalhatták már, hogy a bruttó béremelés a progresszív adótáblának és az adójóváírás rendszerének köszönhetően nettó kereset-vesztést jelent. A szakképzési alap hozzájárulása (1,5 százalék), a munkavállalói járulék (1,5 százalék), a munkavállalói egészségügyi járulék (6 százalék), az állami nyugdíjjárulék (1,5 százalék), és a magán-nyugdíjpénztári befizetés (8 százalék), illetve a levont személyi jövedelemadó-előleg (18-36 százalék) igen jelentős elvonást jelent.

Az empatikusabb főnökök pontosan ezért szokták megkérni a bérrel foglalkozó kollégákat, hogy számolják ki, ki-mekkora bérfejlesztéssel jár valóban jól. Kevés az olyan munkavállaló, aki a bruttó 5 százalékos, valójában nettó mínusz 3 százalékos bérfejlesztést motiválónak érezné.

A HR Portal bér-kalkulátorával azt is ki lehet számolni, hogy mekkora az a bér, amelyre munkahely-változtatáskor valóban szükségünk van, és amelytől nem esnek hasra az új munkáltatók. Jó példa erre az, ha bruttó 400 ezer forintot kérünk, akkor 213 ezer forintos nettó jár nekünk. De ha a bruttó értéket lejjebb visszük 350 ezer forintosra, akkor a nettónk 190 ezer forint lesz. A nettó 23 ezer forintos nyereség lehetőségéért nem biztos, hogy megéri azt kockáztatni, hogy nem minket választ az új munkáltató.

Adómentes, béren kívüli juttatások

A juttatási csomagot a béralku során ki lehet egészíteni különféle, adó-, és járulékmentes béren kívüli juttatással. Figyelembe kell azonban venni, hogy ezeket a juttatásokat nem lehet diszkriminatív módon adni. Ha valaki belemegy a tízezer forinttal kevesebb nettó fizetésbe, akkor nem lehet csak ennek az egy munkavállalónak meleg étkezési utalvánnyal kipótolni a veszteségét. Ezek a juttatások univerzálisak, tehát a cég összes dolgozójának, normatív módon meghatározva és szabályzatban rögzítve kell adni ezekből a juttatásokból. Lehet ügyeskedni az összegekkel, a munkakörökkel, a próbaidővel, de a főszabály mindig ugyanaz. Ha az üdülési csekket elérhetővé tesszük a pénzügyi igazgatónak, akkor legalább egy részét elérhetővé kell tenni a recepciósnak is. Az Szja törvény 1. számú melléklete részletesen ismerteti a lehetőségeket.

A munkavállalók fogyasztási diverzitását jobban szolgálja a cafeteria rendszer. Versenyképesebb is a piacon olyan juttatási csomagokat kínálni, amelynek az egyik eleme a cafeteria egyenlő összege vagy százaléka, mint az alapbért kínálni pár ezer forintos étkezési utalvánnyal, egészségpénztárral és pár tízezer forintos üdülési csekkel. Ha kellően transzparens az összeg, akkor a munkavállaló számára lényegtelen, hogy az addigi fogyasztásainak egy részét ezután más úton fogja megtenni. Nem olyan nagy túlmunka elmagyarázni a gyógyszertári számlakérés szabályát, ha utána éves szinten több százezer forintnyi járulékot megspórolhat a cég.

A teljes cikk a HR portálon olvasható.