Hússzorosára nő a megosztás gazdasága tíz éven belül

A sharing economy növekedése még csak most kezdődik, de becslések szerint 2025-re számos területen megközelíti a hagyományos gazdaság részesedését. Ami eddig csak hangzatos szöveg volt, most tényleg átformálja a világunkat. Vagy megszokunk, vagy megszökünk.

2025-re a jelenlegi 28 milliárd euróról 570 milliárd euróra, azaz a hússzorosára emelkedhet az európai sharing economy öt legjelentősebb ágazatának – közösségi finanszírozás, közösségi alapú szállásmegosztás, személyszállítás, on-demand háztartási- és szakmai szolgáltatások – összes tranzakciója a PwC szerint. Ez különösen előnyös a szolgáltatók számára, hiszen 2025-re a sharing economy keretében végbement tranzakciók értékének 85 százalékát, azaz 487 milliárd eurót tehetnek zsebre.

Az európai sharing economy növekedése az öt fő ágazatból leginkább négyre terjed ki: ez a négy szektor 2025-re várhatóan szektoronként évi több mint 100 milliárd euró értékű tranzakciót realizál, ezt az értéket csak az on-demand szakmai szolgáltatások területe nem éri el. Mindazonáltal a szakmai szolgáltatások jelentős növekedési potenciállal rendelkeznek. A PwC előrejelzése szerint éves szinten 40 százalékkal bővül az ágazat, amelynek értéke a 2015-ös kevesebb mint 1 milliárd euróról 2025-re 20 milliárd euróra nő.

„A sharing economy mostanra érett be, hangzatos kifejezésből a fiatalabb fogyasztók közkedvelt választása lett, és az elkövetkező évtizedben kiemelkedhet az Európában »új normának« számító, lassabb fejlődési ütemet produkáló gazdasági ágazatok közül” – mondja Osztovits Ádám, a PwC Magyarország üzleti tanácsadási csoportjának vezetője.

Verseny 2.0: az Uber-hatás
A közösségi gazdaság szexi és korszerű, ezért ma az a megközelítés dívik, hogy az ellene küzdőknek inkább haladniuk kellene a korral. A képlet azonban ennél bonyolultabb. A szabályokat egyelőre jó részben kikerülő, új platformon versenyző cégek színre lépésével egyesek szerint a kapitalizmus legvadabb időszaka tér vissza.
Felforgató építő

„Amellett, hogy lehetővé teszi a növekedésből származó bevételek elosztását a gazdaság egésze számára, bevett gazdasági és társadalmi trenddé nőtte ki magát, amely gyökeresen meghatározza életünket. A munkavégzési szokásainkat átalakító szabadúszó platformoktól kezdve egészen a helyi közösségekkel való kapcsolatépítés lehetőségét kínáló élelmiszer-megosztási platformokig, a sharing economy alapján működő vállalkozások Európa-szerte új gazdasági és társadalmi kapcsolatok kialakítását teszik lehetővé.”

A változás mögött négy fő mozgatórugó fedezhető fel Kőszegi Árpád, a PwC Magyarország üzleti tanácsadás csoportjának menedzsere szerint. Az első helyen a digitalizáció áll, a technológia fejlődésével és a digitális forradalomnak köszönhetően ugyanis számos igény azonnal (on demand módon) kielégíthetővé vált, a rendszerek pedig azonnal és könnyen skálázhatóvá váltak. (Ez egyébként a mai gazdaság egyik kulcsszava, az Apple vezére szerint.) Fontos mozgatórugója az átalakulásnak a tulajdonláshoz való racionálisabb hozzáállás megjelenése is.

Kép: Fotolia

A fogyasztók mindenhol örömmel fogadják a közösségi gazdaság szereplőinek megjelenését. Van, ahol már a parlament is belátta, most az a feladata, hogy alkalmazkodjon ahhoz, amit az emberek szeretnének, és lebontsa az akadályokat, amelyek a közösségi gazdaság növekedésének útjában állnak.

9 országban legalább 275 szervezet – eddig

A PwC elemzése szerint a platformokból származó bevételek az öt fő ágazatban Európa-szerte a jelenlegi 4 milliárd euróról 83 milliárd euróra emelkedhetnek 2025-re. A legismertebb szereplők mögött egy sokszínű ökoszisztéma húzódik meg. A PwC kilenc uniós tagállamban végzett részletes kutatást, amelyből kiderül, hogy ezekben az országokban ez ideáig legalább 275 sharing economy-szervezet jött létre.

Az öt kulcsszektor közül a háztartási szolgáltatások platformja terén várható a leggyorsabb növekedés, amely 2025-re éves szinten közel 50 százalékos jövedelemnövekedést jelent. A szektor a fejlődését a fogyasztók új generációjának köszönheti, akik az on-demand szolgáltatásokat választják háztartási szükségleteik kielégítésére, ilyen például az étel-házhozszállítást végző Deliveroo, vagy a ház körüli munkákban segítséget nyújtó TaskRabbit.

„Azon az állásponton vagyunk, hogy a sharing economy növekedése még csak most kezdődik, de becsléseink szerint 2025-re számos területen megközelíti a hagyományos gazdaság részesedését. E drámai mértékű térhódítás közepette Európa megerősítheti globális piaci pozícióját és innovációt támogató szerepét. Ennek eléréséhez kiegyensúlyozott, összehangolt és dinamikus szabályozási környezetre van szükség a 28 tagállamon belül és azok között is” – mondja Osztovits Ádám.

Így szabályozná az unió a megosztás gazdaságát
Milyen adószabályokat kell alkalmazni a megosztás gazdaságának szereplőire? És ki a felelős, ha gondot okoznak? Ezt, és sok más alapvető problémát válaszol meg a Bizottság friss iránymutatása. Az unió támogatja a közösségi gazdaság fejlődését, de ahhoz, hogy az valóban segítse az európai gazdaságot, közös alapok kellenek, melyeket egy menetrendben fektettek le.
A hatalmas növekedési potenciál miatt komoly veszélyként jelenik meg a terület a hagyományos iparágakban működő vállalkozások szemében. A hihetetlenül gyors növekedés pedig leginkább e vállalatok legnagyobb előnyének, a méretgazdaságosságuknak köszönhető. Annak, hogy minimális befektetéssel tudnak újabb és újabb piacokon megjelenni.

Ugyanakkor Kőszegi korábbi előadása szerint nem biztos, hogy mindent letarolnak majd. Bár a bennük rejlő potenciál nagy, valójában 1000, a sharing economy területén próbálkozó cégből általában csak egynek sikerül ez a hatalmas áttörés. Hasonlóan a startupokhoz, rengeteget beszélünk róla, rengetegen próbálkoznak, de csak nagyon kevesek lesznek tényleg sikeresek a piacon.

Tényszerűen kell nézni

„Az Európai Bizottság által bejelentett európai sharing economy agenda (lásd keretes írásunkat) az első proaktív lépés egy sikeres és működőképes szabályozási keretrendszer kialakítása felé. Minden tagállamnak lehetőséget biztosít arra, hogy megvizsgálja, a vonatkozó szabályozási környezete megfelelő-e, valamint hogy van-e lehetőség további akadályok eltávolítására anélkül, hogy sérülne a piaci verseny, a munkavállalók jogai vagy a fogyasztók védelme. A tényszerű megközelítés és az agilis szemléletmód kulcsfontosságú ahhoz, hogy a politikai döntéshozók a sharing economy vállalkozásokkal és a magánszektorbeli szervezetekkel együttműködve új, innovatív szabályokat dolgozzanak ki” – teszi hozzá a Kőszegi Árpád.

Véleményvezér

Magyarországon a legrosszabb a pedagógusok megbecsültsége Európában

Magyarországon a legrosszabb a pedagógusok megbecsültsége Európában 

Van alapja bőven a pedagógusok elégedetlenségének.
Magyar Péter lemondásra szólítja fel Szijjártó Péter külügyminisztert

Magyar Péter lemondásra szólítja fel Szijjártó Péter külügyminisztert 

Szijjártó Péter és az oroszok különös kapcsolata.
Működik az orbáni példa, egy fideszes képviselő rokonsága sorra nyeri a milliókat

Működik az orbáni példa, egy fideszes képviselő rokonsága sorra nyeri a milliókat 

A fényképeken jóságos képviselő kemény üzletember.
Magyar Péter kibukott, a köztelevízió szabályozni akarja miről beszélhetnek az EP listavezetők

Magyar Péter kibukott, a köztelevízió szabályozni akarja miről beszélhetnek az EP listavezetők 

Korlátozná a köztelevízió a véleménynyilvánítás szabadságát.
Vizsgálni kezdte az Integritás Hatóság a kazári 677 millióba kerülő luxusbölcsőde ügyét

Vizsgálni kezdte az Integritás Hatóság a kazári 677 millióba kerülő luxusbölcsőde ügyét 

Aranyat rejtettek a betonba, vagy mi került ennyibe?


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo