Ha nem elég a nyugdíjas pénze, akkor menjen vissza dolgozni

2019. január 1-jén a drámai magyar munkaerőhiány miatt mondhatni történelmi döntés született. A kormány eltörölte a nyugdíjas munkavállaló keresetének járulékait. Azóta a nyugdíjas fizetéseket kizárólag a 15 százalékos személyi jövedelemadó terheli, ami igazán kedvező helyzetet teremt.

Megroggyanhat a Fidesz a Novák-botránytól? Kitört a belharc a pártban?
Mi lesz az uniós pénzekkel és a magyar gazdasággal?

Online Klasszis Klubtalálkozó élőben Lengyel Lászlóval -
vegyen részt és kérdezzen Ön is a Pénzügykutató Zrt. vezetőjétől!

2024. február 28. 15:30

A részvétel ingyenes,
regisztráljon itt!

Win to win felállás jött létre, ami fehér holló szintű ritkaság a teljesen elbürokratizálódott magyar közigazgatásban. Jól jár a nyugdíjas, mert nem kell megfizetnie a 18,5 százalékos tb-járulékot, jól jár a foglalkoztató is, mert mentesül a nyugdíjas keresete után keletkező 13 százalékos szociális hozzájárulási adó alól és jól jár az állam, mert csökkennek a munkaerőhiányból következő feszültségek, a növekvő fogyasztás következtében pedig több áfa érkezik a költségvetésbe. És mégsem működik a rendszer tökéletesen.

A KSH 2023. áprilisi foglalkoztatottsági gyorstájékoztatója alapján számítva a kétmillió öregségi nyugdíjas közül a 65-74 éves korosztályból 129 ezren dolgoztak, vagyis a nyugdíjasok mindössze 6,5 százaléka vállal munkát a nyugdíja mellett. Mindazonáltal valami elmozdulás történt az új rendszer bevezetését követően. Persze kérdés, hogy nyugdíjas éveinket pihenéssel, vagy inkább aktívan kell-e, érdemes-e töltenünk.

A szakemberek úgy látják, hogy a nyugdíjasok foglalkoztatásának mikéntje egyszerűen nem szervesült a gazdaságban. A multiknál még mindig gyakorlat, bár törvénytelen, hogy kor szerint diszkriminálnak. Az 50 év feletti jelentkező egyszerűen nem ember és a magas korúak önéletrajza automatikusan, nagy ívben repül olvasatlanul a szemétkosárba.

A magas infláció miatt a magyar keresetek vásárlóereje és reálértéke is jelentősen visszaesett. Erre mutat rá a Publicus Intézet szeptemberi reprezentatív közvélemény-kutatása is: a foglalkoztatottak 38 százalékánál semmilyen bérrendezés nem volt az elmúlt 12 hónapban, ami azt jelenti, hogy az elkölthető reáljövedelmük egy év alatt 15-20 százalékkal zuhant. Az infláció bérekre gyakorolt hatását a cégek több különböző módon kénytelenek ellensúlyozni: egyes vállalatoknál még mindig érdemi a szakemberhiány, ők még bővítenének, ezzel ellentétben vannak, akik inkább a megtartásra fókuszálnak, és ezért létszámstopot vezetnek be, a legnehezebb helyzetben lévők pedig a leépítés mellett döntenek. Akármelyik megoldást is választják a vállalkozók, az atipikus foglalkoztatás egyre inkább előtérbe kerül. Ahol a létszámleépítés vagy létszámstop gátolja a megrendelések teljesítését, ott sok esetben diák és nyugdíjas munkatársakkal pótolják a kieső munkaerőt, hiszen a szövetkezeti foglalkoztatás egy sokkal rugalmasabb és kedvezőbb adózású megoldást kínál számukra. Ezen felül gyakran munkaerő-kölcsönzéssel növelik a kapacitást, így sem a cég saját létszáma, sem a bérjellegű kiadása nem nő, és rövid határidővel megoldja a létszámgondokat akár nagy munkaerőigény esetén is. Megéri-e nyugdíjasként újra munkába állni, egyáltalán milyen a mai magyar nyugdíjasmunka-piac? Könnyű-e a szépkorúaknak munkát találni?

Újra jelentkezik a Nyugdíjszerviz! A téma legjobb szakértőivel Önök is beszélgethetnek telefonon és írásban. Dr. Farkas András nyugdíjszakértő és Karácsony Mihály, a nyugdíjas parlament elnöke november 13-án hétfőn 15 óra 30 perctől élőben válaszol.

Előzetesen telefonon és írásban is eljuttathatják kérdéseiket, véleményüket a 06 30 940 1772-es telefonszámon vagy az [email protected] e-mail címen.

A részvétel ingyenes, jelentkezzen most! >>>>

Tervezett további témák:

  • Hiba volt-e a nyugdíjcélú megtakarítások esetében a munkáltatói hozzájárulások adókedvezményének megvonása? Ez nagyban hozzájárult a taglétszám és a befizetések csökkenéséhez. Mindeközben a nyugdíjpénztár nyugdíjmegtakarítói intézmény helyett adómegtakarító intézménnyé vált, de miért támogassa az állam azoknak a megtakarításait, akik amúgy is meglehetősen sok megtakarítással rendelkeznek?
  • Európa sereghajtói közé tartozunk a nyugdíjcélra felhalmozott megtakarítások mennyiségét illetően: az EU-átlag GDP-arányosan 38 százalékra tehető, míg hazánkban ugyanez alig 5 százalék. A lemaradásunk fő oka, hogy gyakorlatilag hiányzik a nyugdíjrendszerünkből a második pillér, mindössze az első pillér (folyó finanszírozású állami nyugdíj) és a harmadik pillér (önkéntes megtakarítások) léteznek. Kérdés, hogy a 2011-es magánnyugdíjpénztári átalakítás után van-e reális lehetőség arra, hogy ismét létrejöjjön egy államilag szervezett, a foglalkoztatókra is alapozó második nyugdíjpénztári pillér?
  • Miért jó, ha a munkaadók is részt vesznek a munkavállalók nyugdíjmegtakarításainak segítésében, tervezésében, finanszírozásában és miért baj, ha nem?
  • A világ legnagyobb befektetői a nyugdíjbiztosítók. Mit jelent egy országnak, ha nincs ilyen befektetője?
  • Létezhet-e polgári társadalom örökölhető nyugdíjmegtakarítások nélkül?

Véleményvezér

Milliókat költ a kormánymédia Magyar Péter lejáratására

Milliókat költ a kormánymédia Magyar Péter lejáratására 

Még soha nem volt mélységű lejárató kampány indult Magyar Péter ellen.
Mellár Tamás otthagyja a református egyházat

Mellár Tamás otthagyja a református egyházat 

Balog Zoltán személye sok református számára elfogadhatatlan.
Forrong a református egyház a pedofil-ügy miatt

Forrong a református egyház a pedofil-ügy miatt 

Amíg marad a református egyház jelenlegi vezetése, addig lemond lelkipásztori fizetés-kiegészítéséről
Lecsúsztunk az OECD inflációs listáján, már Ausztria is előttünk

Lecsúsztunk az OECD inflációs listáján, már Ausztria is előttünk 

Kiszámíthatóbb gazdaságpolitikára lenne szükség.
Taxis balhé tört ki Romániában

Taxis balhé tört ki Romániában 

Ki lesz az erősebb? A hagyományos taxisok, vagy az utazásmegosztók?
Az euróövezet inflációja a szankciók ellenére nem mutat rossz képet

Az euróövezet inflációja a szankciók ellenére nem mutat rossz képet 

A kormánypropaganda a magyar csúcsinfláció miatt a szankciókat okolta, de a számok világméretű összehasonlításban ezt nem igazolják.

Info & tech

Cégvezetés & irányítás

Piac & marketing


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo