„A nyári hőstressz eredményeként a hazai jegyzésárak a korábbi 15-20 százalékos elmaradás után mára beérték a párizsi árutőzsde (MATIF) jegyzésárait, így célszerűnek tűnik most értékesíteni a betakarított terményt – mutatott rá Dr. Kovács István. – Betárolni pedig csak toxinmentes tételeket érdemes, az eltérő minőségű kukoricát semmiképpen nem érdemes keverni.”
Idén a termés mintegy 30-40 százaléka fertőzött kisebb-nagyobb mértékben gombaméreggel (mikotoxin), ami annak köszönhető, hogy a hőstressz miatt legyengült növények könnyebben tudtak fertőződni a gombákkal. Ezt a folyamatot a kártevők (pl. kukoricamoly) fokozottabb jelenléte is erősítette. A határérték feletti toxinszinttel rendelkező kukorica takarmányként nem, csupán bioüzemanyag-előállítás céljára értékesíthető – jelentősen nyomottabb áron.
Ahol a termésátlag elérte a 7-8 t/ha szintet, a kukoricatermesztés idén is jövedelmező tevékenységnek számított. Ahol azonban a szárazság és a kártevők miatt komolyabban károsodott a termés, ez a tevékenység veszteséget termelt idén. A kedvezőtlen idei tapasztalatok nyomán jövőre várhatóan csökkenni fog a kukorica termésterülete az idei 870 ezer hektárról, jelentősen elmaradva az egy évtizeddel ezelőtt jellemző 1,2 millió hektár körüli szintektől.
