A minisztérium felülvizsgálja a kukoricafelvásárlás minőségvizsgálati gyakorlatát.

Az egy évvel korábbinál 15-20 százalékkal kevesebb, várhatóan mintegy 5 millió tonna lesz a hazai kukoricatermés idén.

Megváltozik a gazdálkodás, így hat a magyar mezőgazdaságra a klímaváltozás.

Raktározási problémák alakultak ki az aratás idején Békés vármegyében, a korábban betakarított búza még több helyen a raktárakban van.

Az idei kukoricatermés kielégítheti az aszályos időjárás terméscsökkentő hatásai ellenére a hazai igényeket, így várhatóan nem lesz szükség importra.

Jó szezonra számítanak.

Fejlesztette csomagolási technológiáját a kukoricafeldolgozással, mezőgazdasági termékek, termények nagykereskedelmével foglalkozó vállalat.

Rekordmennyiséget termelt a Bonduelle három magyarországi gyára.

Átlagon felüli termésben bíznak a hazai csemegekukorica termelők.

Az országban a legnagyobb területen termesztett őszi betakarítású szántóföldi növény, a kukorica az idén 982 ezer hektáros területről hektáronként 8 tonnát kissé meghaladó hozammal, összesen 7,8-7,9 millió tonnás termést adott - közölte az Agrárminisztérium.

Magyarországról származó, exportált gyorsfagyasztott zöldségtételekről is beigazolódott, hogy tartalmaztak lisztéria-baktériumot, de a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) szerint egyelőre nem bizonyított, hogy a szennyezés hol történt. A Nébih mindenesetre most célellenőrzést indított a hazai hűtő- és konzervipari vállalkozásoknál – írja az Agrárszektor.

A kukorica az egyik esélyes kihívója a mai műanyagok alapanyagának. Olcsó, és kiváló minőségű, könnyen lebomló, tehát környezetbarát műanyag készülhet belőle. Az új felhasználás viszont megemelheti az árát.

A világ kukoricakészlete - a tavalyi rekordtól alig elmaradva - 1,292 milliárd tonnára várható a a jelenlegi gazdasági évben. Ugyan a kereslet is évről-évre nő, ám a globális kínálat rendre meghaladja azt. Így egyre nagyobb készletek halmozódnak fel a raktárakban, aminek nem lehet más kifutása, mint az árak csökkenése.

A magyar mezőgazdaság húzótermékét, a kukoricát érinti legérzékenyebben a klímaváltozás szakértők szerint. A gazdáknak változtatniuk kell a termelés módján, ha nem akarnak a vesztesek közé kerülni.

Sosem értenek egyet a klímatudósok és az olajlobbi, de ebben az egy kérdésben igen. A bioüzemanyagok nemhogy csökkentik a környezetszennyezést a fosszilis üzemanyagokhoz képest, de magasabb az ÜHG-vonzatuk. A tudósok mellett a Big Oilként és Big Cornként becézett érdekcsoportok is felemelték szavukat. Mindenki más-más okból.

Bár összességében drágultak a gabonafélék, ez nem a búzának és a kukoricának, sokkal inkább az árpának, rozsnak és tritikálénak volt köszönhető. A fő gabonafélék ára az idei év tendenciájához hasonlóan júliusban is csak kismértékben változott.

Csaknem ötven százalékkal több kukorica termett Magyarországon idén, mint az elmúlt esztendőben. A mezőgazdasági húzóágazatnak tekintett kukoricából idén 5,8 tonnát takarítottak be hektáronként átlagosan a gazdák, az évről évre ingadozó termés azonban komoly kérdéseket vet fel – hangzott el a Syngenta Quilt Xcel szakmai rendezvényen, amelyet Siófokon rendeztek magyar és szerb gazdálkodók részvételével.

Bár az idén a tervezettnél kisebb, 6 millió tonna körüli lesz a kukoricatermés, áremelkedésre nem kell számítani, mert a kalászosok termésátlaga megfelelő volt.