A vállalat adatai szerint ellenkező folyamatok zajlanak a kukorica termesztésében, amelynek eredményessége a változó klíma miatt sokat csökkent az elmúlt években.

Ami rossz a kukoricának, az jó a napraforgónak

„Az elmúlt években az időjárás hazánkban szélsőségessé vált, gyakoribbak a csapadékmentes, forró napok. Ha pedig van elegendő csapadék, akkor annak az eloszlása nem ideális. Ennek is köszönhetően a napraforgó pozíciója megerősödött az elmúlt években, hiszen mélyre hatoló gyökérzetével utána tud nyúlni a mélyebben lévő víznek és tápanyagoknak, így stabilabb profitabilitást biztosíthat. A napraforgó hazánkban jelentős növénnyé vált, amely termesztéstechnológiáját tekintve változásokon ment keresztül, hiszen eleinte extenzív növényként, míg napjainkban már intenzív növényként termesztik. – ismertette Tóth Tamás, a Syngenta Duna Régiójának vetőmag marketingvezetője.

750 ezer hektár vetésterület sem kizárt

A napraforgó vetésterülete 2010 és 2020 között 550 és 650 ezer hektár között mozgott, az elmúlt 5 évben viszont már kétszer is elérte a 700 ezer hektárt. A Syngenta piaci információi alapján az idei évben a napraforgó vetésterülete akár a 750 ezer hektárt is elérheti, ami az elmúlt évhez képest jelentős növekedést jelent. Főként a magas olajsavas napraforgó hibridek iránt ugrott meg a kereslet.

A napraforgó területén világszinten 2030-ig 30 százalékos növekedést várható a Sunflower Market Report adatai alapján. A világpiacot 17,5 millió tonnával Oroszország, és 12,2 millió tonnával Ukrajna vezetik. Az Európai Unióban összesen 8,5 millió tonnát takarítottak be 2024-ben. A napraforgó vetésterületet tekintve hazánk általában Románia és Bulgária mögött a harmadik – negyedik helyen szokott lenni az Európai Unióban.