A nyugdíjpénztáraknál ennél is hosszabb, jellemzően 20-25 éves időtávban gondolkodnak a tagok, de maga a belépésiidő-ablak nem tolódott ki: a többség még mindig 20-25 évvel a nyugdíj előtt csatlakozik.

Marusinecz Tamás szerint a szektor egyik legnagyobb problémája, hogy a „nyugdíjpénztár” kifejezés nem elég divatos a mai fiatalok számára.

„A fiam javasolta, hogy keretezzük át ezt a megtakarítási formát, és nevezzük inkább passzív jövedelemnek. Így a huszonéveseket is sokkal könnyebb rávenni az öngondoskodásra” – fogalmazott az Allianz Hungária Önkéntes Nyugdíjpénztár ügyvezető igazgatója.

Kiemelte, hogy a fiatalok számára komoly vonzerő lehet, hogy tíz év eltelte után a hozam, később pedig a tőke is hozzáférhetővé válik. Hanák Márta ehhez hozzátette: a családon belüli szocializáció szerepe is megkerülhetetlen; ha a szülők jó mintát mutatnak és meggyőzik a gyermekeiket a takarékoskodás előnyeiről, a fiatalok is korábban lépnek be a piacra.

Az szja-mentesség csapdája és az ESG jövője

A pénztári szektornak jelenleg komoly kihívást jelent a taglétszám növelése, amit az egyre szélesebb körű személyijövedelemadó (szja)-mentesség (például a 25 év alattiak vagy a négygyermekes anyák kedvezménye) is nehezít, hiszen náluk kiesik az adójóváírás mint ösztönző. Hanák Márta szerint azonban ezt a helyzetet át kellene keretezni a fejekben: a zsebben maradó szja-t nem elölteni kellene, hanem éppen abból kellene megtakarítani. Az szja-mentes fiatalok esetében ugyanis a jövőben még drasztikusabb lesz a szakadék az aktív nettó jövedelem és a várható állami nyugdíj összege között.