Fény fog derülni a bérekre, de mit jelent ez a gyakorlatban?

Jövő nyáron hatályba lép az uniós bértranszparencia irányelv: bár a hazai átültető jogszabály még várat magára, fontos tudni, hogy az „azonos értékű munkáért azonos bér” elve már ma is része a magyar jognak. 2026. június 7-től azonban ennél sokkal konkrétabb előírások érkeznek: a fizetéseket már az interjú előtt közölni kell, a bérszinteket objektív szempontokkal kell alátámasztani, a cégeknek pedig rendszeresen jelenteniük kell a nemek közötti bérkülönbségeket. A szabályozás körül azonban egyelőre sok a kérdőjel: kikre vonatkozik pontosan, hogyan lehet hozzáférni a fizetési adatokhoz, és mit takar a bértitoktartás tilalma? Az ezzel kapcsolatos leggyakoribb félreértéseket veszi sorra a Humán Centrum Munkaerő-kölcsönző és közvetítő Kft. szakértője.

Az illúziók vége – a racionalitás kezdete –
úgy tűnik el az ESG, hogy velünk marad?

Klasszis Fenntarthatóság 2025 konferencia

2025. november 4., Budapest

Jelentkezzen most!

A bértranszparencia irányelv egyik legfontosabb előírása, hogy az álláshirdetésekben – vagy legkésőbb az első interjú előtt – kötelező lesz feltüntetni a kínált fizetést, akár konkrét összegben, akár bérsáv formájában. „Nem az a lényeg, hogy a megadott sáv mennyire szűk vagy tág, hanem hogy mögötte világos, objektív szempontok álljanak – például a munkaidő, a szaktudás vagy a felelősség szintje. Így teljesen indokolt lehet, hogy egy szakképzett, éjszakai műszakban dolgozó gépkezelő magasabb bérsávba tartozik, mint egy nappali, betanított munkatárs. A szabályozás tehát nem arra törekszik, hogy minden bért teljesen kiegyenlítsen, hanem arra, hogy az azonos értékű munkát végzők bérei átláthatóak, összehasonlíthatóak és indokolhatóak legyenek” – hangsúlyozza a Humán Centrum Kft. ügyvezetője, Dénes Rajmund.

Minden láthatunk majd?
Minden láthatunk majd?
Fotó: Depositphotos

Ezen felül a munkáltatók nem kérdezhetnek rá a pályázók korábbi fizetésére. Ez a gyakorlat ugyanis világszerte az egyik fő oka annak, hogy a nők jellemzően alacsonyabb bérrel indulnak – az új szabályozás pedig éppen ezt a láncreakciót kívánja megszüntetni, hozzájárulva a nemek közötti bérkülönbségek mérsékléséhez.

Ha tilos a bértitoktartás, akkor mindenki megtudhatja, mennyit keres a mellette ülő?

Az irányelv másik fontos újítása, hogy a munkavállalókat többé nem lehet arra kötelezni, hogy titokban tartsák a fizetésüket. Ha valaki szeretné, szabadon megoszthatja a bérét egy kollégával vagy egy álláskereső ismerőssel – ezért semmilyen retorzió nem érheti. A szabályozás célja egyértelmű: véget kell vetni annak a gyakorlatnak, amikor a bérkülönbségeket azzal próbálják elfedni, hogy a dolgozók nem beszélhetnek egymás fizetéséről. Ugyanakkor a fizetés továbbra is érzékeny adatnak minősül, így mindig számít, hogy milyen céllal történik a megosztás, és az tiszteletben tartja-e mások jogait és a munkáltató jogos érdekeit.

Véleményvezér

Gulyás Gergely ismét egy otromba butaságot mondott

Gulyás Gergely ismét egy otromba butaságot mondott 

Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter sokszor hadilábon áll a valósággal.
Ingyen lehet utazni a Békemenetre

Ingyen lehet utazni a Békemenetre 

Vajon ki fizeti a Békemenetet?
Magyar fiatal halt meg az ukrajnai háborúban

Magyar fiatal halt meg az ukrajnai háborúban 

A „Nemo” hívójelű fiatal magyar önkéntes volt.
Jön az orosz hadiadó, nincs pénz a háborúra

Jön az orosz hadiadó, nincs pénz a háborúra 

Trump most Ukrajnára koncentrál majd.


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo