A bértranszparencia irányelv egyik legfontosabb előírása, hogy az álláshirdetésekben – vagy legkésőbb az első interjú előtt – kötelező lesz feltüntetni a kínált fizetést, akár konkrét összegben, akár bérsáv formájában. „Nem az a lényeg, hogy a megadott sáv mennyire szűk vagy tág, hanem hogy mögötte világos, objektív szempontok álljanak – például a munkaidő, a szaktudás vagy a felelősség szintje. Így teljesen indokolt lehet, hogy egy szakképzett, éjszakai műszakban dolgozó gépkezelő magasabb bérsávba tartozik, mint egy nappali, betanított munkatárs. A szabályozás tehát nem arra törekszik, hogy minden bért teljesen kiegyenlítsen, hanem arra, hogy az azonos értékű munkát végzők bérei átláthatóak, összehasonlíthatóak és indokolhatóak legyenek” – hangsúlyozza a Humán Centrum Kft. ügyvezetője, Dénes Rajmund.

Ezen felül a munkáltatók nem kérdezhetnek rá a pályázók korábbi fizetésére. Ez a gyakorlat ugyanis világszerte az egyik fő oka annak, hogy a nők jellemzően alacsonyabb bérrel indulnak – az új szabályozás pedig éppen ezt a láncreakciót kívánja megszüntetni, hozzájárulva a nemek közötti bérkülönbségek mérsékléséhez.

Ha tilos a bértitoktartás, akkor mindenki megtudhatja, mennyit keres a mellette ülő?

Az irányelv másik fontos újítása, hogy a munkavállalókat többé nem lehet arra kötelezni, hogy titokban tartsák a fizetésüket. Ha valaki szeretné, szabadon megoszthatja a bérét egy kollégával vagy egy álláskereső ismerőssel – ezért semmilyen retorzió nem érheti. A szabályozás célja egyértelmű: véget kell vetni annak a gyakorlatnak, amikor a bérkülönbségeket azzal próbálják elfedni, hogy a dolgozók nem beszélhetnek egymás fizetéséről. Ugyanakkor a fizetés továbbra is érzékeny adatnak minősül, így mindig számít, hogy milyen céllal történik a megosztás, és az tiszteletben tartja-e mások jogait és a munkáltató jogos érdekeit.