A Magyar Nemzeti Bank – ugyancsak a 2023. II. negyedévi adatokkal aktualizált – lakáspiaci összefoglalója a településtípusok és régiók szerinti áralakulásáról is igyekszik képet adni. E szerint a községekben április-június között megállt az immár három negyedéve tartó csökkenés, azonban éves alapon, nominálisan még így is átlagosan 8,1 százalékos áresést mutatnak a tranzakciók. Ezzel szemben a vidéki városoknál az éves mérleg 1,1 százalékos, míg a fővárosnál 4,9 százalékos átlagos növekedést mutat. Az egyes régiók stagnálás-körüli eredményei közül leginkább a nyugat-dunántúli városoké lóg ki, melyeknél az éves drágulás elérte az 5,1 százalékot. Negatív eredménye két régiónak volt: az Észak-Alföldnek (-0,3 százalék) és a fővárost körülölelő Közép-Magyarországnak, azaz Pest vármegyének (-0,4 százalék). Utóbbi szereplését az is magyarázhatja, hogy a fővárosból való kiköltözés hulláma a Covid óta alábbhagyott, viszont ezt megelőzően jócskán felhajtotta a régió árait.

Nem csak az árak, hanem a forgalom alakulása is eltérő képet mutat településtípusonként. Ám ahogyan ez a KSH összefoglalójából kitűnik, a II. negyedévre talán mindenütt túljutottak már a mélyponton. Ekkor a vármegyeszékhelyek forgalomesése – éves összevetésben – 31 százalékos volt (az I. negyedévben még 46 százalék), a városoké 27 százalék (34 százalék), míg a községeké 27 százalék (31 százalék). A legnagyobb fordulatot a fővárosban regisztrálták: az I. negyedévi 32 százalékos visszaesést április-júniusban 18 százalékos forgalombővülés követte. Ennek egyik lehetséges oka, ahogy Valkó Dávid is emlékeztet, hogy a forint tartós gyengélkedése javíthatja a hazai ingatlanok vonzerejét az euróban kalkuláló vevők szemében.