A nem életbiztosítások közül a legnagyobb díjbevételt továbbra is az autós biztosítások hozzák. A kötelező gépjármű-felelősségbiztosításoknál (kgfb) 307 milliárd forint volt a befolyó összeg, ez 11,6 százalékkal nagyobb, mint egy évvel korábban, ami azt jelenti, hogy itt nem tudták teljes mértékben áthárítani az inflációt a biztosítók az ügyfelekre. A casco díjbevétel 21 százalékkal 164 milliárd forintra nőtt, miközben a szerződések száma csökkent, tehát a casco-díjak nagyobb mértékben emelkedtek tavaly. A díjemelkedést a kárráfordítások növekedése is indokolhatta, ezek 16-17 százalékkal emelkedtek az autós biztosításoknál.
Volt néhány olyan biztosítás is, amelyik nagyon jól ment 2023-ban. Az egészségbiztosítások díjbevétele például 37 százalékkal nőtt, és meghaladta a 11 milliárd forintot. A szerződések száma is több mint 22 százalékkal emelkedett, de még mindig csak 9131 darab van a piacon, vagyis kevés ember engedheti meg magának ezt az éves szinten szerződésenként akár milliós nagyságrendű kiadást jelentő szolgáltatást.
A nem életbiztosítások húzóterméke az utasbiztosítás lett tavaly. Hiába a nagy reálbércsökkenés és fogyasztás-visszafogás, akinek volt pénze, az elindult külföldre, és ezért sokan kötöttek ilyet. Az egyszeri díjas szerződések száma meghaladta a 250 ezret, amire korábban soha nem volt példa. A covid-járvány előtti utolsó évben, 2019-ben 249 ezer egyszeri díjas utasbiztosítást kötöttek, ez volt a korábbi rekord. A díjbevétel szintén megugrott, 27 százalékkal 19,3 milliárd forintra nőtt, ami ugyancsak rekord - derül ki a Bank360.hu elemzéséből.
