Mennyi törlesztőrészlet vállalható be?
A jövedelem vizsgálatakor a meglévő, vagy korábban igényelt kölcsönöket is figyelembe veszik, illetve azt is megnézik, hogy a már kifizetett tartozásokat hogyan teljesítették. Jobb helyzetben lehet például az, aki a korábbi hitelét rendben visszafizette, mint az, akinek nincs hitelmúltja, hiszen ő nagyobb kockázatot jelent.
A meglévő tartozások a JTM szabály (jövedelemarányos törlesztőrészlet-mutató) miatt is fontosak. A banknak kötelező meggyőződnie ugyanis arról, hogy a jövedelmet milyen mértékben terheli törlesztési kötelezettség, hiszen ennek is van egy maximuma. Amennyiben például az igénylők összjövedelme 600 ezer forint alatt van, akkor egy legalább 10 éves kamatperiódusú vagy végig fix kamatozású lakáskölcsön esetében a jövedelem legfeljebb fele fordítható adósságszolgálatra. Ha a jövedelem eléri, vagy meghaladja a 600 ezer forintot, akkor pedig 60 százaléknál ránt be az “adósságfék”.
Csok plusz önerő
A lakáscélú jelzáloghitelhez természetesen önerőre is szükség lesz, mégpedig legalább 20 százalékra, hiszen a bankok legfeljebb az ingatlan forgalmi értékének 80 százalékáig hiteleznek. Az önerő érkezhet saját megtakarításból, a Babaváró hitel 2024-től akár 11 millió forintos összegéből, vagy éppen a kettő kombinálásából, valamint felhasználható még a lejáró Lakástakarék-pénztári megtakarítás összege is.
A csok plusz esetében az első lakásukat/házukat vásárló házaspárok még kedvezőbb helyzetben lesznek jövőre, számukra elegendő lesz csupán 10 százalék önerőt felmutatni. Arra azonban érdemes fokozottan ügyelni, hogy a bankok ettől szigorúbbak is lehetnek, és akár a 10 százalékos önerő mértéke is kevésnek bizonyulhat, ahogyan a 20 százalék is, ha nem első otthon megvásárlásáról beszélünk.
