A júliusi mélypont után újra emelkedik az Unióban gyártott, többnyire az építőipar által felhasznált betonacél ára, miután az Európai Bizottság néhány hete újabb antidömpingvámokat vetett ki. A döntésre égető szükség volt, mert az elmúlt félévben a tengerentúlról kiszorult rendkívül olcsó, főleg orosz, indiai és török alapanyagok ellepték a kontinens piacát, veszélyeztetve ezzel az európai gyártókat. Emellett az Egyesült Államok és Törökország között kirobbant kereskedelmi háború is fokozta feszültséget, mivel az amerikai piacról kiszorított olcsó török acélipari termékek szintén az európai piacokon próbáltak új vevőket találni, jócskán leszorítva az árakat, mutat rá az acél- és műanyagipari termékek nagykereskedelmével foglalkozó Carboferr Zrt.
Dömping indult
Az európai gyártók helyzetének az Egyesült Államok és Törökország között nyáron kirobbant kereskedelmi háború sem tett jót: a Trump-adminisztráció által Törökországra kivetett alumínium- és acélvámok mértékének megduplázása (az előbbinél 10%-ról 20%-ra, utóbbinál 25%-ról 50%-ra történő emelés) miatt a török fél kénytelen volt a már amúgy is rendkívül olcsó acélipari termékeit az EU piacán értékesíteni, ami újabb vámpolitikai intézkedéseket kényszerített ki az Unió vezetésétől. (11%-os arányával az Egyesült Államok jelentette a legnagyobb felvevőpiacot török exportőrök számára 2017-ben, ami az USA teljes acélimportjának 7%-át tette ki.)
„Az európai döntéshozók gyorsan reagáltak és időben felkészültek az olcsó, ráadásul a tengerentúlról most kiszorított acélipari termékek dömpingjére, a védővámok hatékonyságát pedig visszaigazolják az elmúlt hetek Európában tapasztalt acélpiaci fejleményei” – mondta el Fazekas Roland, a Magyar Acél- és Fémkereskedők Egyesületének (MAFE) elnöke és a Carboferr Zrt. vezérigazgatója. Hozzátette: az alacsony volumenű magyar-török acélipari kapcsolatokat érdemben nem befolyásolja a nemrég kivetett antidömpingvám.
Magasan maradnak az árak
A Bizottság által július 19-én meghozott ideiglenes intézkedések 23 acélterméket érintenek és csak abban az esetben vetik ki rájuk a 25%-os vámot, ha az adott országból történő behozatal már meghaladja az elmúlt három év importjának az átlagát. A döntés minden bizonnyal súlyosan fogja érinteni Törökország négy legfontosabb uniós acélfelvevő piacát is: Olaszország (6%), Nagy-Britannia, Románia és Spanyolország (4-4-4%) szerepe jelentősen visszaeshet a következő hónapokban.
A döntés pozitív következményei viszont már most látszanak az európai piacon: számos acélipari termék mellett, többek között a Nyugat-Európában gyártott – leginkább az építőiparban használt – betonacél, valamint a különböző – ugyancsak az építőiparban, illetve a gépgyártásban és a járműiparban felhasznált – lemeztermékek tonnánkénti ára augusztus közepén már meghaladta az 560, illetve 610 eurót, ami mindkét termék esetében a júliusi mélyponthoz képest közel 5%-os emelkedést jelent. „Az év hátralévő részében legrosszabb esetben is stagnáló árakra lehet számítani, ami a hazai gyártók és kereskedők számára különösen örömteli fejleménynek ígérkezik” -tette hozzá Fazekas Roland.