A kormányfő szerint ha összeadjuk az állam, a vállalatok és a családok adósságát, akkor egy egész éves nemzeti össztermékünk 130 százalékát kapjuk, s ez - fogalmazott -, olyan, mintha valaki tartósan kétszáz fölötti vérnyomáson élne. A miniszterelnök hangsúlyozta: a kormány úgy döntött, hogy az államadósság elleni harcot állítja a középpontba, ennek érdekében fogadott el egy ambiciózus tervet. A Széll Kálmán Tervvel csökkenteni akarják az állam, a vállalkozások és a családok adósságát.
Orbán Viktor döntőnek tartja, hogy mindenkinek munkalehetőséget kínáljanak, mert - mutatott rá -, "ha többen dolgozunk, kevesebb embernek kell fizetnünk munkanélküli segélyt, és miután többen dolgozunk, több érték is jön létre".
Családosokat segíteni
A kormányfő beszélt arról is, hogy olyan arányos adórendszert hoztak létre, amely kifejezetten ösztönzi a munkát, s különösen támogatják azokat, akik munka mellett gyereket is nevelnek. A vállalkozások adósságának csökkentése érdekében szeretnének olyan pénzügyi környezetet kialakítani, hogy a vállalkozók olcsóbban tudjanak hiteleket felvenni.
A családokat illetően pedig azon dolgoznak, hogy megmentsék a nehéz helyzetbe került forint- és deviza-lakáshiteleseket. "Nem engedjük, hogy bárkit is az utcára tegyenek, és ez az áprilisig tartó moratórium után is így lesz" - jelentette ki a kormányfő. Hozzáfűzte, hogy lépéseket tesznek a rezsiköltségek befagyasztása érdekében.
Nyakig eladósodtunk
"Nagy harc lesz, nagy cégekkel kell majd megküzdenünk, de készen állunk rá" - fogalmazott a Naplónak adott teljes oldalas interjúban Orbán Viktor. Rámutatott: az elmúlt nyolc évben "nyakig eladósodtunk", s akik ezt a helyzetet létrehozták, azoknak vállalniuk kell ezért a felelősséget.
A miniszterelnök kijelentette, hogy a 82 százalékos államadósságot 2014-re 65-70 százalék alá csökkentik, s az átszervezések eredményeként mintegy 300 ezerrel nő a munkát vállaló emberek száma. Ahol pedig a gazdaság nem tud munkahelyet teremteni, ott tömeges közmunkát szerveznek, hogy minden ember munkából tudjon megélni - nyilatkozta.
Siker a médiatörvény
A médiatörvényről szólva azt mondta, hogy ennek kapcsán összecsapott egymással az európai bal- és jobboldal, s "a magyar médiatörvény apropója volt ennek a küzdelemnek". "Megvívtuk a csatát és bebizonyosodott, hogy a magyar médiatörvény megfelel a demokratikus normáknak, az európai elvárásoknak" - jelentette ki. Rámutatott: a jogszabályt illetően kért három pontosítás csak technikai jellegű kérdéseket érintett, "semmi közük nem volt a sajtószabadsághoz".
Az alkotmányozásról úgy vélekedett, hogy Magyarország e tekintetben lemaradt a csehek, a lengyelek és románok mögött, s "szégyen egy 1956-os alapokon álló nemzet számára, hogy az 1949-es alkotmány alapján próbálja rendezni az életét".
A miniszterelnök a kormányátalakításról szóló felvetésre azt mondta: benne fel sem vetődött, hogy bármilyen kormányátalakítást hajtsanak végre. Hangsúlyozta, hogy a miniszterek "nem a leváltás küszöbén, hanem a kiadott munkák elvégzésének dandárjában vannak".
