„Az igazságos bérezés és az egyenlő lehetőségek alapját az objektív, transzparens és jól kommunikált HR-folyamatok jelentik. Ennek előnyeit nemcsak a nők és hátrányos helyzetű csoportok, hanem az egész vállalat élvezi, elkötelezettebb és motiváltabb munkaerőt teremtve” – mutatott rá Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője.

A munkahelyi egyenlőség a GDP-t növeli

Az OECD-országok átlagpontszáma 2011 óta 13 ponttal, 69-re emelkedett, ami a női munkaerő megnövekedett részvételének és a nemek közötti bérszakadék szűkülésének köszönhető.

A PwC elemzése – különös tekintettel a nők részvételi arányának a termelékenység növekedésére gyakorolt hatására –, pozitív korrelációt azonosított a nők munkahelyi részvétele és az országok gazdasági teljesítménye között. Az OECD-országokban 2011 és 2023 között átlagosan 0,19 USD-vel növekedett a munkaóránkénti GDP, ami országonként évente átlagosan 4,5 milliárd dolláros GDP-növekedést jelentett.

Ha a munkahelyi nemek közötti teljes egyenlőség irányába való haladás a következő öt évben is ugyanilyen ütemben folytatódna, akkor 2030-ra a teljes termelékenységnövekedés elérheti az Egyesült Királyság GDP-jében mérve a 54,5 milliárd dollárt (43,5 milliárd GBP), az átlagos OECD-országok esetében a 31,6 milliárd dollárt, míg a G7-eknél átlagosan a 105,5 milliárd dollárt.

Phillippa O'Connor, a PwC UK vezérigazgató-helyettese kihangsúlyozta:

„A munkahelyi nemek közötti egyenlőség és a gazdasági növekedés közötti pozitív kapcsolat azt mutatja, hogy a nemek közötti egyenlőségbe való befektetés nem csak a helyes, hanem gazdaságilag is a legjobb dolog. A nagyobb és sokszínűbb munkaerő előnyei közvetlenül a GDP-növekedésben realizálódnak, ahogyan gazdagítják a vállalati sokszínűséget, valamint az általános jövedelmi bázist is.