Az tud gondoskodni magáról, aki megteheti
A félelem, mint motiváció egyértelműen mindenhol megjelent. A megtakarító képesség mind a pénztártagok, mind a nem pénztártagok esetében nőtt a két felmérés közötti időszakban: a pénztártagok tekintetében 90 százalék–ról 92 százalékra, a nem pénztártagok körében 20 százalékról 21 százalékra.
Sajnos alig tudunk valamit a lehetőségeinkről
Szomorú képet fest és komoly edukációs kérdéseket vet fel a válaszadók tájékozottsága a nyugdíjpénztár és a nyugdíjbiztosítás jellemzői tekintetében. 2021-hez képest egyedül a nyugdíjpénztári befizetések után elérhető 20 százalékos adókedvezmény ismertsége nőtt némiképp: 37 százalék –> 40 százalék. Az igénybevétel feltétele(i), a hozam, kamat, portfólió-választás lehetősége, ha nem is teljesen ismeretlen, de bizonytalan terület. Mindenhol nőtt a „nem tudom” -ok aránya, 2025-re nem volt egyelten olyan megkérdezett jellemző sem, ahol az 44 százalék alatt maradt volna.
Pedig egy hosszú távú megtakarítás esetén rendkívül fontosak a várható hozamok és az ehhez kapcsolódó költségek. A nyugdíjpénztárak átlagos költségszintje a nyugdíjbiztosítások harmada, míg a befektetések hozamában nincs számottevő különbség.
„Ez azt jelenheti, hogy 20 év megtakarítás után harmadával több összeg állhat rendelkezésre a számlánkon ugyanolyan befizetések mellett, ha a nyugdíjbiztosítás helyett nyugdíjpénztárat választunk” emelte ki Pataki Tímea a Prémium Önkéntes Nyugdíjpénztár Igazgatótanácsának Elnöke
