A tulajdonosi struktúra továbbra is Elon Musk irányítását erősíti, a részvényesi megállapodások és lock‑up szabályok révén. Musk és a fő tulajdonosok legalább egy évig nem adhatják el részvényeiket, míg más befektetők esetében fokozatos, lépcsőzetes felszabadítás történik. Ez csökkentheti a hirtelen eladási nyomást, és stabilabb árfolyamalakulást eredményezhet a tőzsdei bevezetést követően. Különben 36,1 milliárd A típusú, 6,1 millió B típusú, 10 milliárd C típusú és 2,4 millió elsőbbségi részvényről fog állni az alaptőke. A trükk a B típusú részvény, amely tízszeres szavazati jogot ad, s az igazgatóság 51 százalékának megszavazására jogosít, na meg ez kell Musk visszahívásához is. Különben Musk 12,3 százalék, míg Antonio J. Gracias 7,3 százalékos részesedéssel rendelkezik a jelenleg csak A típusú részvényekkel (1,4 milliárd részvény) rendelkező cégben.
A hosszabb távú stratégia egyik legambiciózusabb eleme az űrbeli adatközpontok létrehozása: a SpaceX már 2028-tól AI‑feldolgozásra alkalmas műholdak telepítését tervezi, akár milliós konstellációkban. Ez új növekedési pályát nyithat meg, ugyanakkor iparági szkepticizmus is övezi: Jeff Bezos szerint a 2–3 éves időtáv „túl optimista”.
A SpaceX IPO-ja összességében egy klasszikus „high growth – high risk” történetet mutat: erős bevételnövekedés és jelentős jövőbeli potenciál mellett jelenleg is nagy veszteségek, magas beruházási igény, koncentrált bevételi struktúra és agresszív stratégiai célok jellemzik, amelyek sikeressége továbbra is bizonytalan. (Erstemarket)
