A rangsorban két megyei jogú város, Eger és Veszprém következik, 61 és 59 százalékos értékkel. A két megyei jogú város a foglalkoztatottak arányában és a településre vándorlók számában volt a legjobb.
Ezután az agglomerációs települések viszik a prímet: Veresegyház, Budaörs, Szentendre, Gödöllő, Vác és Dunakeszi egyaránt vándorlási pozitívumának köszönheti kedvező pozícióját. A 20 ezer főnél népesebb települések közül népesség - arányosan Veresegyházra vándoroltak a legtöbben, de a többi települést is sokan választották lakóhelyül. Ugyanakkor a foglalkoztatottak aránya is kiemelkedően magas az agglomerációs településeken, vagyis ez is hozzájárult a jó helyezésekhez.
A megyei jogú városok között Eger és Veszprém végzett a legelőkelőbb pozícióban, majd a régió - központok következnek: Győr 54,9 százalékos értékkel a 23. a rangsorban (a harmadik a megyei jogú városok közül), majd Pécs (54,7 százalék), Miskolc (54,6 százalék), Székesfehérvár (54,5 százalék) a sorrend. A kisebb megyei jogú városok a lista harmadik harmadában végeztek: a 83 települést összesítő rangsorban Nagykanizsa az 58., Zalaegerszeg a 64. helyen áll, míg a legrosszabbul teljesített Hódmezővásárhely a 70. helyezett, 46 százalékkal.
„Fontos kiemelni, hogy a mezőny közepe rendkívül sűrű és minimális különbségek döntöttek a sorrendről” – árnyalta az adatokat a szakember, aki elmondta: a középmezőnytől csupán Ózd (38 százalék) és Hajdúböszörmény (41 százalék) szakadt le, a két település mutatóját a felsőfokú végzettségűek és a foglalkoztatottak kedvezőtlen aránya rontotta le.
