Folyamatosan differenciálódnak a nyugdíjak a nyugdíjasok közötti is, attól függően, hogy melyik évben vonultak nyugdíjba. Minél régebben ment valaki nyugdíjba, relatíve annál nagyobb veszteség érte, hiszen az ő nyugdíjának reálértéke nem növekedett, miközben a később nyugdíjba vonulók induló nyugdíját a bekövetkezett reálkereset-emelkedés megnövelte.

Fenti érvek alapján a jelenlegi, csupán inflációkövető nyugdíjrendszer fenntartását elfogadhatatlannak tartják a nyugdíjasok, erőteljesen javasolják valamilyen formában a nyugdíjak vegyes indexálási rendszerének visszaállítását.

Évről évre növekszik a szegénységi küszöböt el sem elérő nyugdíjasok száma. 
Mint közölték, a szegénység vagy társadalmi kirekesztődés kockázatának kitettek aránya a 65 éves és idősebb népességben 2022-ben 20,7 százalék volt.

A relatív jövedelmi szegénységi arány a 65 éves és idősebbek körében 2010-ben 4,9 százalék míg 2022-ben 14,5 százalék volt.

A súlyos anyagi és szociális deprivációban élők aránya a 65 éves és idősebb népességben 2022-ben 9,5 százalék volt.

Megfelelő szakmai előkészítés után ezért szükséges az alacsony, illetve a régebben nyugdíjba vonultak javadalmazásának emelése.

A két legfontosabb feladat mellett foglalkozni kellene még szerintük:

• A nyugdíjkorhatár emelésére jelenleg nincs szükség, azonban a rugalmas nyugdíjba vonulás szabályait ki kellene dolgozni.
• A nyugdíjjárulék-plafon visszaállításával, valamint a degresszió megfelelő beállításával a magas jövedelműeket arra kellene ösztönözni, hogy megtakarításaik egy részét önkéntes nyugdíjpénztárakban helyezzék el. Ehhez persze rendszeresen indexálni kellene az SZJA-rendszer által elismert, egyesítve 280 ezer forintos határt. Szorgalmazni kellene a foglalkoztatói nyugdíjtámogatási rendszerek elterjesztését is.

Mindezek alapján a NYUSZET kezdeményezi, hogy mielőbb kezdődjenek tárgyalások a PM és a NYUSZET között a nyugdíjrendszert érintő fontos kérdésekről.