Szilárdultak az árak
Az idén március-májusra kialakult átlagos országos alkuszint lényegében megfelel a tavaly szeptember-novemberben regisztráltnak, ám e formális hasonlóság mögött számottevően eltérő piaci helyzet van. Ezt legjobban talán azok a tranzakciók mutatják, amelyeknél nem került sor eredményes alkura, azaz az üzlet az eladó által meghirdetett utolsó áron köttetett meg. Az eladók tavaly ősszel ezeknek az eseteknek mindössze a 20 százalékában korrigálták az első körben megadott árvárakozásaikat, idén tavaszra azonban ez az arány közel megduplázódott, és elérte a 36 százalékot. Az alkuk mértékének csökkenéséhez tehát az is hozzájárulhat, hogy az eladók már jobban alkalmazkodnak a piaci kereslethez, így "szilárdabb árakkal" kezdhetnek bele a vevőkkel való végső egyezkedésbe. Valkó Dávid szerint a tavaszi pezsdülés után majd a nyár fogja megmutatni, hogy trendszerű folyamat-e az alku mértékének csökkenése. Ha ez tendenciává válik, az arra utal majd, hogy várhatóan nem mélyül tovább a recesszió.
Sokat lehetett lefaragni
Mindenesetre idén tavasszal rendkívül színes arcát mutatta a használt lakások piaca. Március-májusban lehetett városi házat venni 80 százalékos alku után, közel 10 ezer forintos négyzetméteráron a Tisza közelében, s egy szerencsés vásárlónak sikerülhetett 100 milliót lebeszélni egy felújítandó ingatlan árából Budapesten, a Duna jobb partján. Ezek mellett most is voltak olyan vételek, amelyek végül többet hoztak az eladónak, mint amennyit a hirdetésében megjelölt. Ilyen esetekre az otthonok és a települések minden típusánál láthatunk példát, de a rekorder egy észak-magyarországi panel lett, amelyért a hirdetésbeli áránál több mint húsz százalékkal fizetett végül többet a vevő.
