Elizabeth Holmes azt állította, hogy vállalkozása innovatív technológiával forradalmasítja a vérvizsgálatot. 2015-ig dollármilliárdokat gyűjtött, és mindezt a Steve Jobsot utánzó öltözködése mellett nem kis részben mély, férfias bariton beszédhangjával érte el. Okosnak, magabiztosnak, és szellemesnek tűnt, befektetők tömegeit hipnotizálta. Túl szépnek tűnik? Az is volt: Holmes szándékosan mélyítette el a hangját, a Theranosról pedig kiderült, hogy csalás.

Holmes esete a bukás ellenére tanulságos, mutat rá Nikolaus Franke, a Bécsi Közgazdaságtudományi Egyetem (Wirtschaftsuniversität Wien, WU) hangkutatással foglalkozó professzora. A 125 éves intézmény üzleti döntéshozók számos generációját képezte patinás történelme során, és ma is Közép-Európa egyik legmagasabban jegyzett vezetőképző intézetét működteti, ahol évente mintegy 2200 diák kap naprakész menedzsment tudást.

A WU Executive Academy az üzleti élet legkülönfélébb területein végez kutatásokat – ezek egyike a hangkutatás, vagyis annak vizsgálata, hogy a vállalkozók hangja milyen szerepet játszik a sikerben.

A beszédhang a meggyőzés legfontosabb eszköze

„Bár ma a hivatalos kommunikáció nagy része szöveges formában zajlik, az emberi hang továbbra is az egyik legfontosabb információs csatorna – mutat rá a WU Executive Academy Vállalkozási és Innovációs Intézetének igazgatója. – A hangszín finomságai, tudatosan nem érzékelt árnyalatai mindig nagy szerepet játszottak a meggyőzésben. Az emberi beszédhangból ösztönösen, rövid idő alatt rengeteg olyan információt vonunk le a beszélő szándékairól, tulajdonságairól, erősségeiről, amelyet csupán az elmondottak tartalma nem adna vissza.”