Nemzetközi (európai) kontextusba helyezve, mind a forgalom, mind az árak dinamikájában az élvonalban van a magyar lakáspiac, lakásépítésben ugyanakkor látványos a lemaradásunk. Ezek alapján nem meglepő, hogy a Kormány által tavaly ősszel több lépcsőben bejelentett Új Gazdaságpolitikai Akcióterv részeként bevezetett közel tucatnyi, lakáspiaccal foglalkozó programelem hangsúlyos jelszavává vált a megfizethető lakhatás (mind vásárlás, mind bérlés) biztosítása. Ebben pedig a korábbi koncepciókhoz képest új irányvonalként a kínálat bővülését is fókuszba helyezte, egyrészt az Airbnb szigorításával (a hosszú távú bérlakás-kínálat növelését ösztönözve), másrészt az idén tavasszal induló, alapkezelőknek lakásépítéshez összesen 300 milliárd forintnyi támogatást nyújtó Lakhatási Tőkeprogrammal. A jelenlegi, lakásvásárlást támogató intézkedések igen szerteágazóak, ugyanakkor részben átmenetiek. Emellett a kamatszint további csökkenésére is kicsi az esély, így sem tranzakciószámban, sem árdinamikában nem várjuk a korábbi, hosszan tartó boom visszatérését. Mindezek mellett továbbra is fennállnak geopolitikai / gazdasági bizonytalanságok, valamint a lakásárak elméleti egyensúlyi szinthez képest növekvő túlértékeltsége is mérsékli a hosszabb távú optimizmust, hiszen az egyre kifeszítettebb hitelösszegek is valós kockázatok.