Egy év alatt Bács-Kiskun megyében drágultak a leginkább, 20 százalékkal a lakóingatlanok
2024-ben országosan közel egyharmados forgalomnövekedés mellett mintegy 14 százalékos nominális drágulást mértünk a lakóingatlanok piacán. Idén a kedvezőbb finanszírozási lehetőségek, a bővülő támogatási rendszer, a keresleti oldalon megjelenő új pénzforrások miatt folytatódik a lendület, ugyanakkor már a 2026-os előrejelzést is bizonytalanságok nehezítik – áll az OTP legfrissebb Lakóingatlan Értéktérkép elemzésében.
Budapest egésze átlépte az egymilliós, a 1014-es irányítószám-körzet a kétmilliós átlagárat
A fővárosi kerületek árváltozás rangsorában 2023 után ismét a XXIII. kerület áll az élen 19 százalékkal, melyet 15 százalék feletti drágulással a X., XI., IV. és VI. kerületek követnek. Kisebb-nagyobb újlakás-projektek ezek közül mindegyikben zajlanak, ami miatt a vizsgált adatra – talán a VI. kerület kivételével – jelentős hatása lehet a korábbinál drágábban eladott új lakásoknak. Az utolsó helyeken szereplő XVI. és XXII. kerületben a drágulás mértéke 2 százalék alatt maradt tavaly. A 161 irányítószám-körzetből mindössze tízben csökkent az átlagár.
A fővárosi kerületek közötti árrangsorban az I. kerület 2023-ban csak egy évre vette át a vezetést, mivel a tavalyi forgalmi adatok alapján – az I. kerületihez képest kétszeres mértékű áremelkedésének köszönhetően – ismét az V. kerület volt a legdrágább, 1,423 millió Ft/m2-rel. Az egymilliós szintet e kettő mellett még hét másik kerület – az egy évvel korábbihoz képest kettővel több – lépi át. A másik véglet a XX. kerület, mely tavaly csúszott az utolsó helyre 698 ezer Ft/m2-es átlagértékkel. A legdrágább körzet hagyományosan a 1014-es (Budai Vár): tavaly itt először átlépte a 2 milliós szintet az átlagos négyzetméterár. A budapesti átlagár pedig, meghaladva a milliós limitet, 1,029 millió Ft/m2-re nőtt tavaly.