Budapest egészében 47 százalékkal, a végleges, valós számokban várhatóan 35 ezer közelébe nőtt tavaly a tranzakciók száma. Az emelkedés a legnagyobb arányt (87 százalék) a XI. kerületben érte el, s még a XXII. és a XX. kerületben haladta meg a kétharmados mértéket. Bár a XI. kerületben egymást érik a több száz lakásos új lakóprojektek folyamatos átadásokkal, több ilyen fejlesztés közel egy időben történő befejezése és a végszerződések NAV általi rögzítése látványosan megemelheti a forgalmat. Minimális, 1 százalékos csökkenés egyedül a XXIII. kerületben látható, ahol viszont 2023-ban egyedüliként forgalomnövekedést láthattunk néhány új projekt átadásának köszönhetően, azaz itt a bázishatás érvényesül a tavalyi negatív előjelben. 

A vármegyék közül Bács-Kiskun, a nagyvárosok között Kecskemét drágult legjobban

Az OTP Lakóingatlan Értéktérkép adatai alapján tavaly Somogy kivételével az összes vármegyében drágulást mutattak a számok. Somogyban a 4 százalékos csökkenés oka minden bizonnyal az, hogy míg 2023-ban a vármegyei forgalom felét a Balaton vonzáskörzetében lévő települések adták, 2024-re ez – köszönhetően nagyrészt Kaposvár lakáspiaci élénkülésének – 40 százalék közelébe csökkent, azaz a drágább tóparti települések a forgalom kisebb részét adták tavaly. Az élen Bács-Kiskun áll közel 20 százalékos árnövekedéssel, melyet a tavalyi első helyezett Csongrád-Csanád követ 18 százalékkal. A drágulási rangsor másik véglete Zala és Jász-Nagykun-Szolnok 3 százalékos aránnyal. Nagyvárosaink közül Kecskemét drágult legjobban (15,3 százalék), melyet Szeged, Debrecen és Salgótarján követnek 13-14 százalék közötti arányszámokkal.